Alapok: eddig India volt a nyerő

Az alacsony kamatkörnyezetben is lehetett magas hozamot elérni az idén, ha valaki befektetési alapba tette a megtakarítását. A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) adatai szerint akár 30 százalékos nyereséget is el lehetett érni alapokkal, igaz, ehhez sokat kellett kockáztatni, és feltörekvő piaci részvényalapba kellett tenni a pénzt. A legmagasabb hozamot az első félévben a Quantis indiai részvényalapjai érték el, több mint 30 százalékosat, ezeket a török részvényalapok követik, amelyek az OTP-nél 27, az Aegonnál 25 százalékot hoztak hat hónap alatt. A klímaváltozás történetet sem kellett még temetni az idén, az OTP zöld alapja több mint 22 százalékot szedett magára.

Az abszolút hozamú alapok között is akadtak olyanok, amelyekkel kétszámjegyű hozamot lehetett elérni hat hónap alatt. Az OTP Trend folytatta a tavalyi menetelést, és az idei első félévben is a legmagasabb hozamot elérő konstrukció maradt a kategóriájában 14,6 százalékos hozamával. A legjobban teljesítő abszolút hozamú alapok között ott volt még 10 százalékos hozamával az OTP EMDA és a több mint 8,5 százalékos hozamú szintén OTP-s G10 Euró alap.

Az abszolút hozamú alapokba a Bamosz adatai szerint az első öt hónapban több mint 140 milliárd forintnyi friss megtakarítás áramlott. A tőkevonzás üteme azonban folyamatosan csökkent az idén, januárban még csaknem 48 milliárd, májusban viszont már alig 8 milliárd forintot vonzott ez az alapkategória. Az is megfigyelhető, hogy a gyengébben teljesítő alapokat eladják a befektetők. Az idei első félévben például a Concorde VM és a Citadella is enyhén negatív hozamot ért el, valószínűleg ez is szerepet játszhatott abban, hogy az utóbbi hetekben a VM nettó eszközértéke 73,8 milliárd forintról 68 milliárdra, a Citadelláé 33,5 milliárdról 29,1 milliárd forintra esett vissza.

Az utóbbi hónapok másik slágere vegyes alap volt, ebben a kategóriában is lehet találkozni jól teljesítő konstrukciókkal. A kiegyensúlyozott vegyes alapok különösen a K&H-nál és az Ersténél nőttek nagyra, és a hozamuk általában meghaladta a rövid kötvényalapokét. A nagyobb konstrukciók hozama 2-7,5 százalék között volt az első hat hónapban.

A rövid kötvényalapok is sokat gyarapodtak az idén, és képesek is voltak viszonylag vonzó reálhozam elérésére. A forintos rövid kötvényalapok hozama a Bamosz adatai szerint 1-4,8 százalék között volt félév alatt. A legnépszerűbb kötvényalapok közül a Budapest I. Állampapír 3,7, az OTP Optima 2,33, az Erste Kamatoptimum pedig csaknem 2 százalékos hozamot ért el. A félév végén a legnagyobb hazai befektetési alap egyébként az OTP Optima volt, amelynek vagyona meghaladta a 384 milliárd forintot. A kötvényalapok népszerűségének növekedését valószínűleg a likviditási alapok hozamának lenullázódása is erősítette. Ezek a konstrukciók ugyanis mindössze 0,1-1,25 százalékos hozamot értek el az elmúlt fél évben.

Fordulat a betéteknél

A jövő héten teszi közzé a jegybank a májusi értékpapír-statisztikákat. Április végén 6605,7 milliárd forintnyi értékpapír volt a háztartások számláin, ez a mennyiség azonban feltehetően növekedett az ötödik hónapban, hiszen az Államadósság Kezelő Központ közlése szerint májusban 67,4 milliárd forinttal nőtt a lakossági állampapírok mennyisége, és a Bamosz is 15 milliárd forintnyi nettó értékesítésről számolt be. Ez a mintegy 80 milliárd forintnyi többlet elég lehet ahhoz, hogy a háztartások értékpapír-állománya meghaladja majd a bankbetétekét.