Rosszabb, mint hittük: Húsz lakástűz van naponta

A megelőző évek 5-7 ezres esetszáma után 2011-ben és 2012-ben a KSH adatai szerint rekordszámú lakástűz keletkezett Magyarországon: tavalyelőtt az érték meghaladta a 9 ezret is. Bár az előzetes adatok szerint tavaly ismét 7 000-7 500 közé csökkent az esetszám, ez továbbra is átlagosan napi húsz lakástüzet jelent.

„A Genertel a legnagyobb mértékű kompenzációt a tűz és robbanás okozta károk rendezésére fordítja – mutatott rá Csikós Dániel, a biztosítótársaság vezérigazgatója. – Idén e károk esetén az átlagos kárkifizetés összege megközelítette az 1 millió forintot, ami annak is köszönhető, hogy átlagosan minden ötödik esetben a károsodott lakások lakhatatlanná válnak.”

Két jellemző káreset egész évben problémát okoz: ez a lakásban történő dohányzás, illetve az elektromos berendezések és vezetékek meghibásodásából eredő tüzek.
 
A nem szándékos lakástüzek negyedét a konyhai tűzesetek teszik ki. Az őrizetlenül hagyott, „ottfelejtett” nyílt láng okozta tüzek száma különösen nyáron, a leghosszabb nappalok időszakában szaporodik meg, amikor gázláng kékes színe nem tűnik fel. Ilyenkor különösen a tűzhelyen túlhevülő zsiradékok (zsír, olaj) belobbanása okoz problémát, amelynek tüze könnyen átterjed a környező textíliákra és bútorokra.

A tűz az egyik legpusztítóbb káresemény lehet mind a lakásban lakók testi épségét, mind a vagyontárgyakat tekintve. Nem meglepő, hogy arra a kérdésre, hogy milyen káreseménytől tartanak leginkább, a Genertel által végzett felmérés alanyai első helyen a tűzkárt említették (21 százalék).

A tűzkár mellett az egyéb elemi károk, így a villámcsapás okozta közvetlen vagy közvetett hatások (14 százalék), illetve különféle viharkárok (jégverés, szél) szerepelnek a lista elején. A nem elemi károk közül leginkább a csőtöréstől (17 százalék), illetve a különféle lopáskároktól (15 százalék) tartanak a lakások tulajdonosai.