Lassan élénkül a hitelezés

Az év első felében sem a vállalatok, sem a háztartások hitelállománya nem növekedett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint. A lakosság 161 milliárd forinttal fizetett vissza több kölcsönt az első hat hónapban, mint amennyit felvett, a forint gyengülése miatt azonban ennél csak kisebb mértékben csökkent a tartozása. Az első félév végén a háztartások összesen 6814,7 milliárd forintnyi hitellel rendelkeztek. A lakosság a devizahiteleket folyamatosan fizeti vissza, forint kölcsönökből viszont már nettó értelemben hitelfelvevőnek számít.

Az elmúlt hónapokban élénkülni kezdett a fogyasztási és a lakáshitelek piaca is. Júniusban 18,3 milliárd forint volt a fogyasztási hitelek szerződéses összege, ami a végtörlesztés óta rekordnak számít. A lakáshitelpiacon már második hónapja haladja meg a szerződéses összeg a 20 milliárd forintot, ami ugyan még meg sem közelíti a válság előtti szintet, de lényegesen magasabb a tavalyinál.

A hitelezés élénkülését a kamatok csökkenése is elősegíthette elsősorban a lakáshitelpiacon. Tavaly év végén egy átlagos egy éven belüli kamatfixálású lakáshitel kamata 7 százalék volt, júniusban már 6,18 százalékos átlagos kamattal születtek meg az új szerződések, és csökkent a kamat a hosszabb időre rögzített kamatú lakáshiteleknél is.

A vállalati hitelpiacon is lassan érik a fordulat. A hitelállomány a félév végén 6685,1 milliárd forint volt, pontosan ugyanannyi, mint 2013 végén. A stagnálás az árfolyamváltozásnak köszönhető, mivel az adatok alapján a vállalatok is nettó törlesztők voltak az idén, az első hat hónapban 46 milliárd forinttal több kölcsönt fizettek vissza, mint amennyit felvettek. Nettó hitelfelvevővé csak májustól váltak a cégek, a Növekedési Hitelprogram (NHP) a jelek szerint ekkortól kezdett beindulni. Emellett nem csak az NHP-s, de a piaci kamatozású hitelek is kelendőbbé váltak júniusban a statisztikák szerint.

A cégek is egyre olcsóbban juthatnak finanszírozáshoz. Egy éven túli kamatfixálású hitelt (az NHP ide tartozik) átlagosan 2,4 százalék körüli kamattal vehetnek fel, de a nagyobb cégek a nagyobb összegű hiteleket, főleg ha fedezet is volt, már átlagosan 2,18 százalékos kamattal is megkapták. A változó kamatozású hitelek átlagos kamata 4,5 százalék körül alakult.

Nem csak a hitelek, a betétek kamata is rekord mélységbe süllyedt az első félév során. A lakossági forint lekötésekre júniusban már csak 1,77 százalékos kamatot adtak a bankok, a vállalati lekötött forintbetétekre ugyanekkor 1,81 százalékot fizettek.

A forintbetétek kamata lassan egy szintre kerül az eurós lekötésekével, utóbbiakra a lakossági ügyfelek júniusban átlagosan 1,2 százalékos bónuszt kaptak. A csökkenő kamatszint a lakossági betétállomány rohamos csökkenését eredményezte, hat hónap alatt mintegy 270 milliárd forintot vontak ki a háztartások a bankbetétekből, így a betétállományuk a félév végére 6696,4 milliárd forintra mérséklődött, amiből csaknem 2500 milliárdot tett ki a lekötetlen állomány.

Beindult az NHP

Július 29-ig közel 284 milliárd forint összegben, mintegy 7100 vállalkozás jutott hitelhez a Növekedési Hitelprogram második szakaszában, ami június vége óta több mint 60 milliárd forintos növekedést jelent. Míg az év első hónapjaiban havonta 15-20 milliárd forintnyi szerződés jött létre, júniusban már 50 milliárd forinttal nőtt a program kihasználtsága. A tendencia megerősíti az MNB várakozását, miszerint az NHP második szakaszának indulásakor rendelkezésre bocsátott 500 milliárd forintos keretösszege még az év vége előtt el fog fogyni.