Jönnek az új hitelkorlátok

Megjelent a Magyar közlönyben a Magyar Nemzeti Bank elnökének az, a korábban már beharangozott rendelete, amely a túlzott lakossági eladósodást hivatott meggátolni. A jogszabály – amely egyébként január elsejével lép hatályba – korlátokat állít fel a hitelfelvételen gondolkodó lakossági ügyfelekkel szemben, mind a jövedelem mértékéhez viszonyított törlesztőrészlet, mind a hitel/fedezet arány vonatkozásában. A jogszabály szerint minden, kétszázezer forintot meghaladó kölcsönre alkalmazni kell a korlátozásokat, kivételt jelentenek viszont például a diákhitel-konstrukciók, vagy egyes esetekben a már meglévő hitel átütemezésére felvett kölcsönök.  

A jövedelem és a havi törlesztőrészlet arányára vonatkozóan devizanemtől függő korlátokat állít fel a rendelet. A havi 400 ezer forint alatti jövedelemmel rendelkezők, ha forinthitelt vesznek fel, havi kimutatható jövedelmüknek legfeljebb felét fordíthatják törlesztésre, euróhitelnél viszont már csak negyedét, míg egyéb devizánál – például svájci franknál – mindössze a tíz százalékát. 400 ezer forint feletti kimutatható jövedelemnél már megengedőbbek a korlátok, itt 60, 30, illetve 15 százalék a limit.

Ezek a megkötések első látásra egyébként nem túl szigorúak, ám azt feltételezik, hogy az adott háztartásnak minél nagyobb bejelentett jövedelme legyen. A minimálbérre – vagy arra sem – bejelentett alkalmazottak viszont gondban lesznek, még akkor is, ha havi bevételük a kimutatottnál jóval magasabb.

A hitel/fedezet aránynál sem drámaiak a megkötések. Ha az adós ingatlan fedezete mellett óhajt forinthitelt felvenni, akár a fedezet értékének 80 százalékáig is elmehet, pénzügyi lízingnél pedig 85 százaléknál húzták meg a küszöböt. Az euró alapú finanszírozásnál 50, illetve 55 százalék a maximális arány, svájci franknál és egyéb devizánál viszont 35, illetve 40 százalék. Ha gépjármű adja a kölcsön fedezetét, akkor a forintban nyújtott hitelnél a jármű értékének 75 százalékáig lehet elmenni, míg pénzügyi lízingnél akár a négyötödéig is. Euró alapú finanszírozásnál viszont már 45, illetve 50 százalék a küszöb, míg az egyéb devizanemeknél 30, illetve 35 százalék.

A rendelet érdekessége, hogy nem szorítja teljesíthetetlen korlátok közé a deviza alapú finanszírozást a lakossági piacon sem. Figyelembe kell ugyanakkor venni, hogy egyrészt a lakossági ügyfelek többsége már eleve ódzkodik a deviza alapú termékek igénylésétől, másrészt nem is nagyon léteznek most ilyen termékek a piacon, ráadásul az idegen fizetőeszközben nyújtott hitelek a jelenlegi piaci körülmények mellett nem jelentenének sokkal vonzóbb alternatívát a forint alapú konstrukcióknál. Mindezek alapján pedig nem lehet komolyan azzal számolni, hogy a deviza alapú hitelek visszaszivárognának a lakossági piacra.

Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a jegybank bármikor módosíthat a rendeletben meghatározott paramétereken, ha ezt szükségesnek látja: bár erre a lakossági hitelezés jelenlegi helyzetét látva a közeljövőben várhatóan nem lesz szükség.