Jól ment a nyugdíjkasszáknak

A hozamversenyben az első helyen, akárcsak 2013-ban, tavaly is az Aegon klímaváltozás alapja végzett, több mint 18 százalékot szedett magára. A magas kockázatú nyugdíjalapban egyébként viszonylag kevés megtakarítás van, 2013 végén a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2 milliárd forint sem volt benne.

A közepes kockázatot vállaló, és méretüket tekintve legnagyobb kiegyensúlyozott portfóliók is bőven túlszárnyalták az állampapírok és a bankbetétek teljesítményét. A válaszható portfóliós rendszert működtető pénztárak tagságának körülbelül 80 százaléka ezekben az alapokban tartja a megtakarításait. Az OTP, az Allianz, az Aegon és az MKB kiegyensúlyozott alapjai mind 10 százalék fölötti hozamot értek el 2014-ben. A kiegyensúlyozott alapokhoz hasonlóan teljesítettek a részvényeket magasabb arányban tartó nyugdíjalapok is, többségük kétszámjegyű hozamot ért el tavaly. A kevesebb kockázatot vállaló, klasszikus nyugdíjportfóliók hozama jellemzően alacsonyabb lett, 2,18-7,58 százalék között alakult.

A négy magánnyugdíjpénztárban is tovább nőtt a megmaradt 60 ezres tagság reálhozama, mivel a portfóliók 2014-ben 2,7-11,5 százalék közötti hozamot értek el. Ezeknél a pénztáraknál a növekedési alapok a legnagyobbak, ezekben kezelik a vagyon körülbelül háromnegyedét. A részvény jellegű eszközöket magas arányban tartó portfóliók a múlt évben 9,34-10,51 százalékot hozamot értek el. A vagyon körülbelül 20-25 százalékát kezelő kiegyensúlyozott portfóliók 9,28-11,48 százalékot szedtek magukra, a legkisebb klasszikus alapok árfolyama 2,7-6 százalékkal emelkedett. Mivel tavaly infláció jóformán nem volt, ezt a hozamot a tagok, ha visszalépnének az állami nyugdíjrendszerbe, szinte teljes egészében felvehetnék reálhozamként. Egy átlagos pénztártag egyébként összesen a megtakarításának akár a negyedét-harmadát is visszakaphatná most az elmúlt évek jó pénztári teljesítményei és az alacsony infláció miatt.