A földrész egyik legfontosabb fizetőeszköze, a svájci frank percek alatt jelentősen megdrágult a pénzpiacon, miután a svájci jegybank eltörölte a valuta árfolyamküszöbét. Noha az átrendeződés azóta megtörtént, bizonytalanságot még ma is okoz a váratlan döntés. Szerencsére a Magyar Nemzeti Bank (MNB) forintosítási javaslata még tavaly év végén érkezett, jóval megelőzve a svájci frank további jelentős, januári erősödését a forinthoz képest, így a devizaalapú hitelek átváltása 256-os szinten történhet meg. A háztartások nagy része így nem érzi meg a svájci jegybank döntése nyomán meglódult árfolyam kedvezőtlen hatását – mondta a Vasárnapi újságban Török Zoltán gazdasági elemző.
Az érintett családok legtöbbje tehát megnyugodhat, nem kell izgulnia azon, hogy miként alakul a forint árfolyama a svájci frankhoz képest, milyen döntéseket hoz az Európai Központi Bank (EKB), milyen külső tényezők alakítják a hazai fizetőeszköz értékét más valutákhoz képest. Az adósok rögzített árfolyamon tudják fizetni a törlesztőrészleteiket – hangsúlyozta.
Az elemző hozzátette: Magyarország egyik legjelentősebb sérülékenységi pontja az elmúlt hosszú években a lakosság, a vállalatok, illetve az önkormányzatok által felvett devizahitelek jelentették. Az elmúlt években azonban lökésszerűen egyre csökkent az ország devizaadóssága. A legnagyobb veszélyt a lakossági devizahitelek jelentették a forint jelentős gyengülése miatt.
Török Zoltán szerint az önkormányzatok esetében a 2012-2013 fordulóján bekövetkezett adósságkonszolidáció csökkentette a terheket, amely során a kormányzat a tartozásaik legnagyobb részét átvállalta - írja a Híradó.
A kis- és középvállalati kör (kkv) is jelentősen eladósodott devizában a válságot megelőzően, számukra a növekedési hitelprogram első fázisában volt lehetőség a hiteleik forintra váltására, kedvező kamatok mellett. Ezzel sokan élni tudtak, ám így is viszonylag jelentős devizahitel-állomány maradt a céges szektorban.
Az elemző hangsúlyozta, lehetetlen a túlzott deviza-eladósodásból adódó sérülékenységet egy csapásra kiiktatni. Mint ahogy a devizahitel-állomány is hosszú évek alatt halmozódott fel, a leépítése is hosszú időt vesz igénybe. Most, 2015 elején azonban elmondható, hogy sikerült nagyon jelentős mértékben csökkenteni a devizahitelek jelentette veszélyt, amely a magyar gazdaságra hárult.
Török Zoltán szerint az árfolyamveszteségek kivédése a gazdasági növekedés szempontjából is fontos, hiszen, kevesebb lesz a nem teljesítő hitelek száma, a háztartásoknál több pénz marad a fogyasztásra, megtakarításra. Hozzátette: a negatív hatásokkal jelenleg már csak azoknál kell számolni, akik devizaalapú fogyasztási hitel vettek fel.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.