Spórolhat az állam a lakáshitel-támogatásokon

Az állam is sokat bukhatott volna, ha nem forintosítják e hónap elejétől a devizahiteleket. A svájci frank árfolyamának elszállása miatt ugyanis az árfolyamgát egyre többe kerül a költségvetésnek. A jogszabályok szerint 270 forintos keresztárfolyamig a rögzített árfolyam fölötti kamatot az állam a bankokkal felesben állja, efölött azonban kizárólag az államra hárulnak a költségek. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint tavaly október végén az árfolyamgátba belépett svájci frank alapú jelzáloghitellel rendelkező adósok száma meghaladta a 157 ezret, ők csaknem 48 milliárd forintnyi kamat megfizetése alól mentesültek addig.

Frissebb adat az árfolyamgátasokról nincs, a jegybank a forintosításról szóló törvény elfogadása miatt már nem frissíti a statisztikákat, mivel az árfolyamgátba való belépés okafogyottá vált. Az államnak mindenesetre az utolsó hónapokban a védőernyőt választó adósok támogatása havonta 1,2 milliárd forintba került, ebből a svájci frank hitelesre 1,15 milliárd forint ment el. Mindez 255 forint körüli árfolyam mellett történt, a jelenlegi 300 forint körüli kurzusnál a költségvetés számára már ennek a duplájába kerültek volna a frankhitelesek.

A közszférában dolgozóknál emellett a gyűjtőszámlahitel ügyleti kamatához is nyújt kamattámogatást az állam, ez évente alapesetben három százalékpont, gyereket nevelőknél pedig még ennél is magasabb lehet. Tekintettel azonban arra, hogy a gyűjtőszámla a három havi buborral kamatozik, ami most 2,1 százalékos, az állam csak ekkora kamattámogatást nyújt.

Szintén spórolhat az állam azzal, hogy esnek az állampapírkamatok, emiatt a támogatott forinthitelek után egyre kevesebb állami támogatást kell fizetnie. Az ilyen hitelek kamatát az állampapír-piaci hozamokhoz kell igazítaniuk a bankoknak, az állam is ez alapján nyújt támogatást a kölcsönhöz. Használt lakásoknál a referenciaráta legfeljebb fele, új építésű lakásnál két gyerekig 60, három vagy több gyereknél 70 százaléka lehet az állami kamattámogatás. Ha pedig olyan mélyre süllyed a kamatszint, hogy az ügyfelek által fizetendő kamat eléri a 6 százalékot, akkor az állam már csak annyival száll be, hogy ezt a 6 százalékos szintet tartani tudják a hitelintézetek.

Ennek köszönhetően a tavaly október óta felvett egyéves kamatperiódusú támogatott forinthitelek után az államnak már egyáltalán nem kell támogatást fizetnie, és azok után a korábban felvett kölcsönök után sem, amelyeknek azóta volt a kamatfordulója. Az ötéves kamatperiódusú lakáshiteleknél is hamarosan eljöhet ez az idő. A most februárban folyósított lakáshiteleknél a referenciakamat 3,3 százalékos, ez azt jelenti, hogy az állam körülbelül 1 százalékpontnyi kamattámogatást nyújt egy hitelre, ami egy ötmillió forintos lakáshitelnél évente 50 ezer forintot jelent. Egy évvel ezelőtt még 4,82 százalékos volt a referenciakamat, így az állam ötmillió forintos hitel esetében egy használt lakásnál évente még több mint 120 ezer, új lakásnál pedig a gyerekszámtól függően 145-164 ezer forintot fizethetett ki. Az ötéves kamat viszont tovább csökkent, tegnap már a másodpiaci referenciaráta csak 2,37 százalékos volt, a lakáshitelekre nyújtandó állami támogatás körülbelül 2,3 százaléknál tűnik el teljesen.

Átcsoportosítható a támogatás

A kormány is számolhatott azzal, hogy a csökkenő kamatkörnyezet miatt az idén kevesebbe kerülhet majd a lakástámogatás, a költségvetési törvény tervezetében ugyanis eredetileg 144,8 milliárd forintot szántak még erre, az elfogadott jogszabály viszont már csak 128,9 milliárd forintot tartalmaz. A tervezet szerint 44,3 milliárd forintot költenének lakás-előtakarékosság támogatására, és több mint 36 milliárdot a devizaadósok segítésére. Komoly igény lehet emellett a júliustól igényelhető, használt lakásokra is kérhető szocpolra is. A kamattámogatásokon megspórolt pénzt erre a programra fordíthatja a kormány.