A dán korona lehet az új svájci frank?

Első pillantásra stabilnak tűnik a dán korona, hiszen már hosszú ideje 7,46 a váltási árfolyam az euróhoz képest. A háttérben azonban komoly harc folyik az érték megtartásáért. A dán jegybank saját adatai szerint az év első két hónapjában ugyanis 174 milliárd koronáért vásárol devizát – elsősorban eurót – azért, hogy az árfolyamot stabilan tarthassa. (A dánok 1982 óta a német márkához, illetve utóbb az euróhoz kötik a korona árfolyamát.)

A svájci jegybank meglepetésszerű januári döntése után ugyanis a devizapiaci spekulánsok arra számítanak, hogy előbb-utóbb Dánia is arra kényszerül, hogy felértékelje a koronát. A jegybank azonban fontosnak tartja a jelenlegi árfolyamszint megtartását, hogy elkerülje az olcsó import miatt bekövetkező deflációt és a dán exporttermékek drágulása miatti piacvesztést.

Ezért növelte vásárlásokkal januárban és februárban devizatartalékait 68 százalékkal, amelyek így március elején elérték a 700 milliárd koronás (több mint százmilliárd eurós) rekordértéket. A spekulációs roham január közepén-végén érte el a csúcspontját, ezért került sor a dán alapkamat történelmi mélypontra csökkentésére (mínusz 0,75 százalék) és a masszív devizavásárlásokra február elején. Azóta a jegybank közlése szerint nem volt aktív a devizapiacon, véleményük szerint sikerült elriasztani a spekulánsokat a dán devizától.

Csakhogy Jens Nordvig, a Nomura szakértője szerint (akit a Wall Street Journal idéz ) még nincs vége a történetnek, és ha a befektetők továbbra is nagy mennyiségben vásárolják a koronát, extrém intézkedésekre is sor kerülhet, mint egy tranzakciós adó bevezetése, amivel viszont mindenki rosszul járna, aki Dániába vinné a pénzét.