Nem kedvez a csődtörvény a kiskötvényeseknek

Magyarországon jó ideig nem lesz normális vállalati kötvénypiac, ami szomorú – így kommentálta Bilibók Botond, a Concorde Alapkezelő vezérigazgatója a Quaestor Financial Hrurira csődbe menekülését. A szélesebb lakossági körben történő vállalati kötvénykibocsátások ugyanis az elmúlt években szinte kivétel nélkül csúfos kudarcba fulladtak, a befektetők az ígért magas hozam helyett örülhettek, ha a pénzük töredékét visszakapták.

A jelenleg Enefi néven működő E-Star volt eddig az egyetlen kötvénykibocsátó cég, amelynél csődeljárásra került sor, és sikerült is egyezséget kötni a kibocsátónak a hitelezőkkel. A megoldás egy értékpapír-konverziós program volt, a befektetők a hiteleikért részvényeket kaptak a cégben, amely így megszabadult a tartozásaitól. A hitelezőknek viszont rossz emlékeik vannak a csődtárgyalásról. „Rossz a csődtörvény, sok kiskaput biztosít a tartozó cégnek, a fedezett hitelt nyújtó bankoknak vagy a nagyobb hitelezőknek a kis kötvényesekkel szemben” – állítja az egyik volt kötvényes. A csődvédelmet kérő cég akár cégcsoporton belüli hitelekkel is többséget szerezhet magának a csődtárgyalás során. Az is megtörténhet, hogy valaki csekély mennyiségű fedezett hitellel megvétózza a több milliárd forintnyi fedezetlen hitellel rendelkező kötvényesek szavazatát, és az is gond, hogy nem lehet hozzáférni a kapcsolt vállalkozások vagyonához sem. 

A Quaestor esetében is gondot okozhat, ha a 210 milliárd forintot követelő kötvényesek csak az értékpapírokat kibocsátó, 12 millió forintos saját tőkéjű, és most csődbe menekülő Quaestor Financial Hrurira vagyonához juthatnak hozzá. A csoport teljes mérlegfőösszege 100 milliárd forint fölött volt ugyan 2013 végén, a saját tőkéjük viszont a 6,5 milliárd forintot sem érte el, ezzel szemben 94,5 milliárd forintnyi kötelezettség állt. A 70 milliárd forintos keretösszegű tavaly novemberben kiadott kötvénytájékoztatóból pedig csak az olvasható ki, hogy a kötvényeket a cégcsoport finanszírozására fordítják, az nem, hogy a csoport fizetésképtelenség esetén kisegítené az értékpapírokat kibocsátó céget.

A Quaestor egyébként jelentős szereplőnek számított a magyarországi vállalati kötvénypiacon. A hitelpapírokat kibocsátó leánycégnek a legutolsó, 2013 végi mérlege szerint 44,5 milliárd forintnyi kötvénytartozása volt, és az értékpapírok döntő része lakossági számlákon lehetett. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint az egyéb pénzügyi vállalatok – ezek közé tartozik a Quaestor is – kötvényállománya január végén 178,1 milliárd forint volt. A teljes vállalati kötvényállomány persze jóval nagyobb, meghaladja a 830 milliárd forintot, ennek döntő része viszont külföldi intézményeknél és hazai bankoknál van, amelyek szívesen fektetnek olyan nagyvállalatok hitelpapírjaiba, mint a Mol vagy a Richter.

A kisbefektetők körében a klasszikus vállalati kötvények viszont kevésbé kedveltek, alig 25 milliárd forintot tartanak ilyen eszközben. Az egyéb pénzügyi cégek hitelpapírjaiba viszont – a hivatalos adatok szerint legalábbis – csaknem 58 milliárd forintot fektettek be. A betétkamatok csökkenése is a magas kamatot ígérő cégekhez irányíthatta a megtakarításokat, az elmúlt egy évben ugyanis csaknem 25 százalékkal nőtt a lakosságnál lévő kötvényállományuk.