Elvinnék a jelzálogleveleket

Nem hozna drámai fordulatot a magyarországi értékpapír-piacon, ha a Magyar Nemzeti Bank – a már felvázolt elképzeléseknek megfelelően – legalább 15 százalékos arányban jelzálogleveleket rakatna a forintosított lakossági jelzáloghitelek mögé – derül ki a jegybank adataiból. A 15 százalékos arány a hozzávetőlegesen 3000 milliárdos, érintett hitelmennyiség tükrében nagyjából 450 milliárd forintnyi, új kibocsátást feltételez, ez pedig a február végén 38 ezer 105 milliárd forintos teljes értékpapír-állomány tükrében nem nagy tétel.

A jegybank adatai szerint február végén 1291,9 milliárd forintnyi jelzáloglevél volt forgalomban Magyarországon, amely 2,5 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. Ennek tükrében a 450 milliárdra becsült új kibocsátás nagyjából egyharmadával emelné meg a jelenlegi állományt: ennek sem lenne viszont drámai hatása, hiszen három-négy évvel ezelőtt még bőven volt ennyi jelzáloglevél a piacon. (A jelzáloglevelek állománya évek óta folyamatosan csökken, részben az új hitelkihelyezések visszaesése miatt.)

Nagy kérdés ugyanakkor, hogy a lakossági befektetőket mennyiben érintik majd a tervezett új kibocsátások. Bár a jelzáloglevél lakossági befektetésnek elvben egyáltalán nem rossz a kedvező hozamok miatt, az utóbbi években igencsak visszaszorult a kisbefektetők portfólióján belül is. Az MNB adatai szerint február végén mindössze 26,3 milliárd forintnyi jelzáloglevél volt a háztartásoknál, amely a teljes értékpapír-megtakarításaik alig 0,3 százalékának felelt meg, a fennmaradó állományt pénzügyi vállalatok – jellemzően bankok – tartják maguknál. Ha viszont valóban lesznek olyan sorozatok, amelyekből nagyobb tételben vesznek a kisbefektetők, akkor az elsősorban a hosszú lejáratú állampapíroknak támaszthat konkurenciát, mert hasonló sajátosságokkal bíró megtakarítási termékekről van szó.

Nemrégiben derült ki: mivel a forintosítás hatására a hosszú lejáratú forint eszközök állománya jelentősen megnő a hazai bankrendszerben, ezzel drasztikusan megemelkedik a lejárati eltérés a bankrendszer hitelei és forrásai között, a jegybank azt tervezi, hogy a kialakult eltérés mérséklésére a hazai bankok számára előírja a jelzáloglevelek bizonyos mennyiségének kibocsátását. Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója egy szakmai konferencián azzal érvelt a lépés mellett, hogy a devizáról forintra átkonvertált hitelállomány túlnyomó része 10 évnél hosszabb hátralévő futamidővel rendelkezik, emiatt az átváltást követően jelentősen megnő a forinthitelek és a forintforrások lejárati eltérése és az ebből eredő kockázat is. Az ügyvezető igazgató kitért arra: a helyzet rendezése során úgy kell eljárni, hogy célzott eszközzel biztosítsák a lejárati összhangot, azaz hosszú, fedezett forint források bevonására ösztönözzön, emellett az európai uniós szabályozási keretben fenntartható legyen, ne torzítsa túlzottan a piaci versenyt, és lehetőség szerint minimalizálja a szabályozást megkerülő lehetőségeket. Egy-egy jelzálogbank megalapítása azonban időigényes, a jelzáloglevelek minimum arányának elérése – a bankalapításokat is beszámítva – legkevesebb egy és egynegyed évet vehet igénybe az MNB kalkulációi szerint.

Háromszereplős verseny

A magyar piacon jelenleg három jelzálogbank működik: az FHB, az OTP és az UniCredit. A jelzáloglevél-kibocsátások terén az OTP csoporthoz tartozó bank piacvezetőnek számít, 2014 végén névértéken számolva 786,6 milliárd forintnyi jelzáloglevele volt forgalomban. Az FHB-nak ugyanekkora 199,5 milliárd, az UniCreditnek 43,3 milliárd forint volt az állománya. A jelzálogbankok saját csoportjukon kívüli bankoknak is nyújthatnak refinanszírozást, ez főleg az FHB-ra volt eddig jellemző.