Feltőzsdézett nyugdíjvagyon

Pompás hozamokat értek el a hazai nyugdíjpénztárak az első negyedévben. Ez eredmény persze heterogén, az egység alapú elszámolással rendelkező önkéntes nyugdíjpénztárai alapok közül a leggyengébben teljesítőnek csak 0,25 százalékkal nőtt az árfolyam, de olyan portfólió is volt, amelyik három hónap alatt 9,2 százalékot szedett magára.

A legkevesebbet azok nyertek, akik klasszikus típusú, szinte kizárólag állampapírokat tartó nyugdíjalapot választottak. Az állampapírhozamok már az év elején is alacsony szinten álltak, azóta csak néhány tíz bázispontot süllyedtek. Az 1,5-1,6 százalék körüli szinten ragadt rövid állampapírokból pedig a vagyonkezelők csodát tenni nem tudnak, így ezek a portfóliók a legjobb esetben is csak 1,5-2,3 százalékos hozamot értek el az első negyedévben. Évesítve ez sem számít rossznak, 6-9 százalékot jelent.

A részvénypiaci raliból sokkal többet tudtak profitálni a kiegyensúlyozott és még többet a növekedési alapok. A kiegyensúlyozott portfóliók teljesítménye abból a szempontból fontos, hogy az önkéntes pénztári tagság legnagyobb része, körülbelül a háromnegyede ilyenben tartja a pénzét. Nem lehet okuk a panaszra, a negyedéves hozamok ugyanis 3,5-4,66 százalék között alakultak, évesítve ezek bőven kétszámjegyű értéknek felelnek meg. Január és március között egyébként a legnagyobb önkéntes nyugdíjpénztári portfólió, a tavaly év végén 136 milliárd forintot kezelő OTP-s kiegyensúlyozott alap érte el kategóriájában a legmagasabb hozamot, 4,66 százalékos nyeresége évesítve megközelíti a 20 százalékot.

A növekedési alapok azonban még ezen is túltettek. A legmagasabb részvényhányaddal rendelkező alapok között egyetlenegy sem akadt, amelyik legalább 5 százalékos hozamot ne ért volna el három hónap leforgása alatt. A rekordnak számító 9,2 százalékot ebben a kategóriában is egy OTP-s alap érte el, a dinamikus portfólió, amely a pénztár honlapja szerint az eszközei 90 százalékát tartja hazai vagy külföldi befektetésekben. Ennek a csúcshozamnak azonban kevesen örvendezhettek, hiszen az alap alig 2 milliárd forintnyi befektetést kezelt a tavalyi év végén. Ez az alap április elején is nagyon jól teljesített, egy hét alatt körülbelül 2 százalékot emelkedett az árfolyama.

A magánnyugdíjpénztáraknál is hasonlóan alakultak a hozamok, mint az önkéntes kasszáknál. A legkisebb méretű klasszikus portfóliók viszonylag szerény eredményt értek el, van olyan pénztár, amelynél a fél százalékot sem érte el a negyedéves hozam, de olyan is, amelyiknél az 1,5 százalékot is megközelítette. A vagyon nagyjából negyedét kezelő kiegyensúlyozott alapok hozama 3,7-4,3 százalék között volt, a legnagyobb vagyont kezelő növekedési portfólióké pedig 5,6-6,9 százalék között mozgott, ami a negatív infláció miatt teljes mértékben reálhozamnak számít. A magas hozamok miatt a magánkasszák vagyona az első negyedév végére valószínűleg már a 220 milliárd forintot is meghaladta.

A fiatalabb tagság azonban ragaszkodik a megtakarításához. A pénztárak beszámolói szerint a többség a kötelező tagdíjat is befizette, a Horizontnál és a Budapestnél már 80 százalék fölött van a díjfizetők aránya, és a Szövetség és az MKB is arra számít, a hónapban elérik a 70 százalékot.

A fiatalabb tagság azonban ragaszkodik a megtakarításához. A pénztárak beszámolói szerint a többség a kötelező tagdíjat is befizette, a Horizontnál és a Budapestnél már 80 százalék fölött van a díjfizetők aránya, és a Szövetség és az MKB is arra számít, a hónapban elérik a 70 százalékot. -->