Gyorsan nőnek a befektetési alapok

Március óta a befektetési alap a legnépszerűbb lakossági megtakarítási termék a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint. A háztartások 3914,2 milliárd forintot tartottak ezekben a konstrukciókban március végén, többet mint akár lekötött bankbetétekben, akár állampapírokban, akár más eszközökben. A kisbefektetők gyakorlatilag három éven át minden egyes hónapban helyeztek el friss megtakarítást az alapokban, a trend csak most márciusban tört meg, amikor egy kisebb összeg, 23 milliárd forint távozott a konstrukciókból. Ennek ellenére is sikerült a harmadik hónap végére túlszárnyalnia az állománynak a lekötött betétekét.

A tőkekivételnek alapvetően az volt az oka, hogy az alacsony kockázatú alapok már egyre kevesebb hozamot érnek el. A lakosság általában nem az előretekintő hozamot próbálja egyébként az alapoknál megbecsülni, hanem a visszatekintő hozamokat nézi, a pénzpiaci és a rövid kötvényalapoknál viszont ezek már kritikusan alacsony szintre süllyedtek. A háztartások pénzpiaci alapokban lévő megtakarításainak állománya ezért március végén már alig haladta meg a 700 milliárd forintot, ami sok éves mélypontnak felel meg, és a kötvényalapok volumene is több mint 20 milliárd forinttal csökkent a hónapban.

Az alacsony kamatszint nem csak az alacsony kockázatú alapoknak, de a lekötött betéteknek sem kedvez. Ezek volumene évtizedes mélyponton van a lakossági megtakarításokon belül, az első negyedév végén alig haladta már meg a 3800 milliárd forintot. A lekötött betétek második helye is veszélybe kerülhet hamarosan. Az alapkezelőkön kívül ugyanis az állam is agresszívan küzd a kisbefektetők pénzéért. Az Államadósság Kezelő Központ februárban emelte meg számos lakossági állampapír kamatát, ennek köszönhetően az év első négy hónapjában összesen 242 milliárd forint friss pénz áramlott a lakossági állampapírokba. Az egyik, az infláció fölött 4 százalékpontos kamatot fizető kötvényből például két hónap alatt több mint 100 milliárd forintnyit értékesítettek.

A hosszú állampapírok keresettsége mutatja: a lakosság egyre nyitottabb a hosszabb távú megtakarításokra. Ennek és az adókedvezményeknek köszönhető, hogy bár lassabb ütemben, de az életbiztosítási tartalékok is nőnek. Az első negyedév végén már csaknem 1800 milliárd forint megtakarítást kezeltek a biztosítók, ennek csaknem kétharmadát unit linked konstrukciókban. Nem kizárt, hogy a biztosítók is megpróbálják majd az alacsony kamatkörnyezetben az alapkezelők ügyfeleit megkörnyékezni, az egyszeri díjas unit linked termékek ugyanis hasonlóan működnek az alapokhoz. A biztosítók malmára hajthatja a vizet ezen a téren, hogy míg a lakosság a normál befektetési alapokon belül részvényalapokat nem szívesen vásárol, a biztosítók unit linked eszközalapjain belül ezek aránya magas. Az idén pedig a részvényalapokkal sokat lehetett keresni, így a közvetítők pompás visszatekintő hozamokkal kápráztathatják el a potenciális klienseket.

Sok pénz hever parlagon

A pénzügyi cégeknek elvileg nincs nehéz dolguk, ha el akarják adni a termékeiket, hiszen soha nem látott mennyiségű készpénz és lekötetlen betét van a háztartásoknál. Márciusban a lekötetlen betétek mennyisége már megközelítette a 3 ezer milliárd forintot. A készpénz mennyisége is rekordon áll a háztartásokban, tavaly év végén csaknem 3 ezer milliárd forintnyi forintot és 150 milliárd forint értékű valutát tartott otthon a lakosság. Ennek a több mint 6 ezer milliárd forintnyi parlagon heverő pénznek pedig nyilván sokan keresnek vonzó befektetési lehetőséget.