Uniós jogba ütközhetnek a magyarországi valutabejelentési szabályok

A főtanácsnoki indítvány még nem ítélet, sőt, semmiben sem köti a bírákat az ítélkezéskor. A főtanácsnok dolga, hogy függetlenül és pártatlanul elemezze a jogvitát, és állást foglaljon.
   
Az ügy egy Szerbiából Magyarországra beutazó lengyel férfi esete alapján indult, aki különféle valutákban több mint 40 millió forintnak megfelelő készpénzzel lépte át a határt, de ezt nem jelentette a hatóságoknak. A NAV az uniós jogból a magyar jogrendbe átültetett szabályoknak megfelelően az összeg 60 százalékát kitevő bírságot szabott ki a férfira, aki szerint ez nincs arányban az elkövetett jogsértéssel és a szankció céljával.
   
Az uniós szabályok szerint hatékony és visszatartó erejű szankciót kell alkalmazni, és azt Melchior Wathelet uniós főtanácsnok sem vitatja, hogy a magyar intézkedés nem túlzott. Rámutat, hogy a tagállamok a büntetések széles skáláját alkalmazzák; van, ahol 1200 euró a bírság, de akad, ahol egymillió.
   
A főtanácsnok szerint ugyanakkor a magyar szabályozás még sincs összhangban az uniós joggal, mert úgy véli, hogy összemos két dolgot: a bejelentés elmulasztásának szankcionálását, illetve annak büntetését, hogy a be nem jelentett pénz törvénytelen forrásból származik-e és jogszerűtlenül akarják-e felhasználni. Wathelet úgy látja, hogy a magyar szabályozás nem is írja elő a hatóságoknak, hogy ez utóbbi körülményeket vizsgálják, ennek lehetőségét a meghatározott sávos büntetési rendszeren keresztül veszi figyelembe.
   
A főtanácsnok ugyanakkor arra is rámutat, hogy az 50 ezer euró fölötti összegek 60 százalékában megállapított bírság gyakorlatilag elkobzást jelent pusztán a bejelentési kötelezettség elmulasztásáért, ami meglátása szerint nem teremt megfelelő egyensúlyt a közérdek és az unió alapjogi chartája által biztosított magántulajdon védelme között.
   
"Következésképpen a főtanácsnok szerint a vitatott magyar szabályozás nincs összhangban a közösség területére belépő, illetve a közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló rendelettel" - húzza alá közleményében az Európai Bíróság.
   
A testület a főtanácsnok indítványának birtokában kezd tanácskozni az ügyről, és később hirdet majd ítéletet az ügyben, aminek időpontját egyelőre még nem tűzték ki.