Időskorukban is dolgozni fognak a magyar munkavállalók

Negyedik éve folyamatosan javul Magyarország nyugdíjfelkészültséget tükröző ARRI-pontszáma, ám az elért 5,1 ponttal még mindig csak az utolsó előtti helyen állunk a felmért tizenöt országból az Aegon kutatása szerint. A magyar lakosság 77 százaléka úgy véli, a mai fiatalok sokkal rosszabb helyzetben lesznek időskorukban a mostani nyugdíjasoknál. Ez a nézet a 18–24 év közöttiek esetében még csak 72 százalék, a 45–54 közöttieknek viszont már 82 százaléka gondolkodik így.

Aggodalomra ad okot, hogy a magyarok csak a harmincas éveik végére, a negyvenes éveik elejére alakítják ki a megfelelő megtakarítási szokásaikat. Ez túl későn van ahhoz, hogy az általuk elvárt életszínvonalat biztosítani tudják maguknak időskorukra. A megkérdezettek egyébként átlagosan az aktív kori jövedelmük 83 százalékát szeretnék megkapni nyugdíjként.

A nemzetközi összehasonlításban a magyarok támaszkodnak leginkább a kötelező állami nyugdíjrendszerre, és legkevésbé éreznek személyes felelősséget, vagy gondolnak az öngondoskodásra – ez tükröződik az alacsony nyugdíj-felkészültségi indexben is. A magyar munkavállalók több mint 40 százalékának semmilyen terve nincs a nyugdíjaséveire, és pusztán 16 százalék érzi magát felkészültnek abban a tekintetben, hogy mennyit tesz félre nyugdíjcélra.

A magyarok idősebb korukban ugyanúgy szeretnének utazgatni, új hobbikat, szabadidős elfoglaltságokat találni, vagy a barátokkal és a családdal együtt lenni, mint nyugat-európai társaik. A többség tisztában van azzal, hogy valószínűleg a nyugdíjkorhatár elérését követően is munkát kell vállalnia életszínvonalának fenntartásához. A munkavállalóknak csupán 35 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a nyugdíjkorhatár elérésekor abbahagyja a munkát, több mint 50 százalékuk gondolja úgy, hogy folytatni fogja. Sőt több mint 22 százalék tervezi, hogy – legalább részmunkaidőben – szinte élete végéig dolgozni fog.