A pénteki tárgyaláson ismertetett elsőfokú ítélet szerint a Fővárosi Törvényszék részben helyt adott az MNB közérdekű keresetének. Megállapította, hogy az alperes bank általános szerződési feltételeinek (ászf) az ítéletben felsorolt pontjai tisztességtelenek, ezért érvénytelenek, ezt meghaladóan a felperes MNB keresetét elutasította.
Az ítélet ellen mind a felperes MNB, mind az alperes CIB Bank fellebbezett. A jegybank azt kérte, hogy az ítéletben megjelölt szerződéses rendelkezéseken túl a keresetben szereplő további szerződéses kikötések tisztességtelenségét és érvénytelenségét is állapítsa meg a bíróság, valamint kérte, hogy az alperessel fizettesse meg a teljes perköltséget.
A bank fellebbezésében a jegybank keresetének elutasítását, az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését, valamint az elsőfokú bíróság új tárgyalásra kötelezését kérte, mivel álláspontja szerint a jegybank által támadott szerződéses kikötések tisztességesek. A bank kérte azt is, hogy a felperes fizesse meg az első- és másodfokú perköltséget.
Az alperes bank fellebbezési ellenkérelmében az indoklási kötelezettség megsértésére és a tényállás feltáratlanságára hivatkozott. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság például nem adott magyarázatot arra, miért vizsgálta a kikötéseket a tisztességtelenség "égisze alatt", annak ellenére, hogy azok kógens - kötelezően alkalmazandó, eltérést nem engedélyező - jogszabályt tükröztek. Nem oldotta fel azt az ellentmondást sem, hogy a jegybank és jogelődje több alkalommal megvizsgálta és megfelelőnek ítélte az ászf-eit – tette hozzá. Kiemelte: annak ellenére, hogy a felperest terhelte volna a bizonyítási teher a törvényi vélelem hiányában, a felperes egy kikötés esetében sem tudta bizonyítani a tisztességtelenséget, csak „kategorikus” kijelentéseket tett.
A felperes jegybank fellebbezési ellenkérelme szerint az elsőfokú bíróság kellő alapossággal tárta fel a tényállást és mondta ki a kikötések tisztességtelenségét. A felperes szerint a fellebbezésben szereplő összes rendelkezés tisztességét meg kell állapítani a bíróságnak, mivel azok az elsőfokú bíróság által tisztességtelennek nyilvánított kikötések elválaszthatatlan részét képezik.
Az MNB 16 pénzügyi intézménnyel szemben indított közérdekű keresetet a forintalapú és ténylegesen devizában törlesztett hitel-, kölcsön-, és lízingszerződéseikkel kapcsolatos, tisztességtelennek minősített egyoldalú kamat-, díj- vagy költségemelések miatt. A pénzügyi intézmények közül 138 úgy nyilatkozott, hogy 2010. november 27. és 2014. július 19. között nem volt náluk egyoldalú kamat-, díj- vagy költségemelést eredményező szerződésmódosítás, 56 pedig alávetési nyilatkozatot tett arról, hogy az egyoldalú szerződésmódosítások nyomán megfizettetett összegekkel túlfizetésként önként elszámol a fogyasztókkal - ellenük nem indított pert az MNB.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.