Pénteken a Munkástanácsok is csatlakozott a férfiak nyugdíjazási esélyegyenlőségéért indított népszavazási kezdeményezéshez, így már három nagy szakszervezet (a Liga és a Magyar Szakszervezeti Szövetség), valamint a két legnagyobb ellenzéki párt (a Jobbik és az MSZP) is támogatja azt. A nők 2011 óta vonulhatnak nyugdíjba 40 éves munkaviszony után akkor is, ha nem töltötték be a rájuk irányadó korhatárt – a korábbi korkedvezményeket voltaképp felváltó új rendszer alapján a társadalombiztosítás jövőre 195 milliárd forintot fizet ki azoknak a nőknek, akik fiatalabbak lesznek 63 évesnél. A nyugdíjkorhatár emelésével az összeg folyamatosan nőni fog, és 2020-ra – amikorra a határt 65 évre emelik – elérheti a 300 milliárd forintot is (hiszen minél magasabb a korhatár, annál többen tartozhatnak a kedvezményes körbe).
Eltérőek a becslések arról, mekkora összeggel kell számolni akkor, amennyiben a népszavazási kedvezmény sikerrel járna (vagy a kormány maga döntene a diszkrimináció megszüntetése mellett), és a lehetőséget kiterjesztenék a férfiakra is. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság százmilliárdos nagyságrendet becsült korábban az ATV-nek (vélhetően azonnali hatásként). Mások azzal számolnak, hogy az összeg a kétszázmilliárdot is elérheti – valójában a 300 milliárd forint se volna finanszírozhatatlan. Ezt a járulékok 2, legfeljebb 2,5 százalékos emelésével meg lehetne oldani – igaz, a tovagyűrűző hatások miatt valószínűleg hosszabb távon ez kevés lenne.
A kieső mintegy 150 ezer járulékfizető miatt 131 milliárdos lyuk keletkezne a nyugdíjkasszában (és még egyszer ennyi a költségvetésben másutt), így további kétszázalékos járulék- vagy egyéb adóemelésre volna szükség ennek fedezésére. Megoldás lehetne a nyugdíjak megnyirbálása is: a kieső bevételekkel és a többletköltséggel számolva is egy általános, 8-10 százalékos csökkentés biztosan fedezné a szükséges összeget (a nyugdíjkiadások összege ma 3 ezer milliárd forint).
További problémát jelentene, hogy járulékemelés – és a kieső munkaerő – visszavetné a növekedést is, így a nyugdíjkiadások arányosan nagyobb terhet jelentenének a gazdaságnak. Ez hosszabb távon – demográfiai okok miatt – így is problémát okoz: a KSH Népesedéstudományi Intézetének előrejelzése szerint 2060-ra 7,9 millióra csökken a népességszám, ráadásul ennek a harmada lesz 65 év felett, míg ma ez az arány 20 százalék. Nem a nyugdíjasok lesznek sokkal többen (kétmillióról 2,3 millióra emelkedik a számuk), hanem a munkaképes korúak száma csökken majd drasztikusan az előrejelzések szerint. A konvergenciaprogramban a kormány azzal számol: 2050-ig a mai feltételekkel a nyugdíjkassza bevételei meghaladják majd a nyugdíjkifizetések összegét, ám ezt követően a GDP egy százalékára ugrik a hiány. Amennyiben a férfiak korábban mehetnek majd nyugdíjba, 2040-re hiány lesz a rendszerben.
A demográfiai problémára ugyanis a megoldás a korhatár emelése – ez folyik most, és a további emelést ajánlotta a napokban Spéder Zsolt, a KSH Népesedéstudományi Intézetének igazgatója is (a gyermekvállalás ösztönzése mellett). A későbbi nyugdíjazás nem ördögtől való, Nyugat-Európában egyre több cég dolgoz ki például saját stratégiát a szenior munkatársak visszafoglalkoztatására, és igyekszik visszavonzani az álláspiacra az idősebb generáció tagjait.
„Tény, hogy Magyarországon az emberek átlagos egészségi állapota lényegesen rosszabb, mint az északi vagy a nyugati EU-tagállamokban, ezért a munkavállalók részéről jogos igény, hogy szeretnének minél korábban nyugdíjba vonulni. A probléma azonban ennél komplexebb. Az elöregedő társadalom következményeivel a magyar gazdaságnak és nyugdíjrendszernek is szembe kell néznie, és célszerű volna időben felkészülni rá. Nem a munkában töltött évek számának van a legnagyobb jelentősége” – mondta a Világgazdaságnak Csaposs Noémi, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének (SZTMSZ) elnöke. Szerinte a munkáltatóknak lehetőséget kell teremteniük a választásra, hiszen akad olyan idős szakember, aki még ereje teljében van a nyugdíjkorhatár elérésekor, és sértésnek veszi, ha nem dolgozhat tovább, míg mások egészségi állapotuk, családi feladataik miatt az előírtnál korábban nyugdíjba vonulnának.
„Az aktív évek alatt az egészségmegőrzésre, a 65. évhez közeledve pedig a tudásátadásra kellene helyezni a hangsúlyt, és ösztönözni a cégeket arra – akár állami támogatásokkal –, hogy tovább foglalkoztassák azokat, akik nem akarnak nyugdíjba vonulni” – tette hozzá Csaposs Noémi, aki arra is felhívta a figyelmet: valójában nagyon kevesen vannak, akik nem dolgoznak 65 éves koruk után. Ennek oka persze részben az alacsony nyugdíjakban keresendő.
-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.