Unortodox tőzsdementésre készülhetnek Matolcsyék

A portál forrásai az időzítéssel kapcsolatban biztosat nem tudtak mondani, azt azonban kiemelték, hogy amennyiben meg lesz a szándék a részesedés megvásárlására, akkor a vevő gyorsan fog lépni. Egyelőre az sem tiszta, hogy az MNB csak a CEESEG 50,5 százalékos részesedését, vagy az osztrák konzorcium további 18,3 százalékos részesedését is megvásárolná a mostani 6,9 százalékos részesedéséhez.

Azt az értesülést, hogy folynak beszélgetések az osztrákokkal, az MNB alelnöke, Gerhardt Ferenc megerősítette, s bár határozott vételi szándékról nem beszélt, szavaiból egyértelműen kiderült – írják –, hogy az MNB akár a tulajdoni részesedésének növelésével is erősítené befolyását a magyar tőkepiacon.

A jegybank célja az, hogy életet leheljen a magyar tőzsdébe. Számos magyar, akár állami vállalat számára kedvező tőkebevonási lehetőség lenne a tőzsdére lépés, ezért az MNB azt szeretné elérni, hogy minél több vállalat jelen legyen a tőzsdén. Hogy ezt pontosan miként tudná előmozdítani a jegybank tulajdonosi részesedésének növelése, egyelőre nem derült ki, Gerhardt Ferenc szerint azonban néhány hónapon belül várható konkrét, hírértékű előrelépés az ügyben.

A CEESEG jóval szűkszavúbban nyilatkozott a portfoliónak. Csupán azt közölték, hogy a ljubljanai tőzsde eladása semmilyen formában nem érinti a BÉT jövőbeni kilátásait.

A portál okfejtése szerint, amennyiben tényleg létrejön a tranzakció, és a többségi tulajdon megszerzésével az MNB/magyar állam célja nem csak az, hogy a BÉT irányításának megszerzését egy újabb trófeaként kitegyék a falra, hanem egy tényleg erős és pezsgő magyar tőkepiac létrehozását tervezik, azzal szinte mindenki csak nyerhet.

Az állam számára a tőzsde a magyar gazdaság felpörgetésének egy újabb csatornája lehet, a BÉT-re újabb aranykorszak köszönthet rá az állami cégek esetleges tőzsdére kerülése és a bizalom helyreállása miatt, az osztrák tulajdonos pedig egy gáláns ajánlattal járna jól.

Elképzelhető azonban egy kevésbé optimista forgatókönyv is, miszerint az MNB a brókerbotrányok kapcsán a rendszer sérülékenységére figyelt fel és a többségi tulajdonrész megszerzésével egy újabb területet vonna irányítása alá. Ez a tőzsde túlszabályozását eredményezheti.

Ha a feleknek valamiért nem sikerül megállapodnia, az az ár kérdése lehet. Nagy a különbség abban, mennyit érhet az osztrákoknak és mennyit az MNB-nek a BÉT többségi tulajdonrésze, ráadásul az árazásnál érdemes figyelembe venni a KELER részesedést is, ami az osztrák tulajdonosnak lényegesen többet érhet, mint az MNB-nek, amely már most is többségi tulajdonosa az elszámolóháznak – írják.