Az elszámolás nyomán összezsugorodott az állomány

Jelentős mértékben zsugorodott a lakossági szektor átstrukturált hiteleinek az állománya az első fél évben: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 1805,1 milliárd forintot tett ki június végén, amely bő 300 milliárd forinttal – 14,5 százalékkal – elmaradt az egy évvel korábbitól. Mindez azt jelenti, hogy az átstrukturált hitelek mennyisége nagyjából a 2012-es szintre esett vissza a lakossági ügyfeleknél.

A zsugorodás hátterében egyértelműen a devizahiteles elszámolás, illetve a forintosítás állhat: ennek révén ugyanis – a kedvező átváltási árfolyam, illetve az elszámolás hatására – számottevően csökkent a folyamatban érintett háztartások törlesztési terhe.

Arról sem szabad megfeledkezni, hogy az elmúlt években a háztartások folyamatosan nettó hiteltörlesztők voltak, vagyis több kölcsönt törlesztettek, mint amennyit felvettek, ami szintén hozzájárulhatott az újratárgyalt hitelek mennyiségének csökkenéséhez.

Emellett az új kihelyezéseknél – részben saját intézkedéseik, részben a szigorodó szabályozás nyomán – a korábbinál jóval konzervatívabbak a pénzügyi szolgáltatók, így a portfólió fiatalabb része vélhetően sokkal jobb minőségű, mint a korábban, leginkább 2006 és 2008 között kihelyezett. A forintosítás nyomán – a zsugorodás mellett – jelentősen átalakult a hitelportfólió összetétele is: míg tavaly júniusban az átstrukturált lakossági kölcsönök bő 85 százalékát a devizaalapú hitelek adták, idén év közepére ez 3,3 százalékra csökkent, nem egészen 60 milliárd forintos állomány mellett.

A forintosítás ellenére viszont a portfólió minőségében nem történt számottevő változás, vagyis az átstrukturálást kérő adósok jelentős része továbbra is „visszaeső”.

Az MNB adatai szerint júniusban a bő 1800 milliárdos átütemezett állománynak mindössze 57,8 százaléka számított rendben teljesítőnek, viszont az érintett hitelek közel 19 százaléka – több mint 342 milliárd forint – a 90 napon túli csúszásban lévő kategóriába tartozott. Ez pedig csak annyiban jelent javulást az egy évvel korábbi állapotokhoz képest, hogy a 90 napon túl késő tételek aránya azóta bő négy százalékponttal csökkent: viszont a javulásnak itt sincs túlzott jelentősége, hiszen a rendben törlesztett hitelek aránya gyakorlatilag változatlan maradt, vagyis csak a 90 napon belüli és túli kategória között történik átmeneti mozgás.

A teljes lakossági hitelportfólió viszont – a második negyedéves romlás ellenére – valamivel kedvezőbb képet mutatott június végén az egy évvel korábbinál: az akkor nyilvántartott, összesen 5920 milliárd forintnyi kölcsön 68,6 százaléka számított késedelem nélkülinek, szemben az egy évvel korábbi 66,9 százalékkal, a három hónapnál nagyobb késésben lévő lakossági kihelyezések aránya pedig 18,7-ről 16,6 százalékra olvadt.