Az ingatlanhitelek éltetik a piacot

Bő 9,5 százalékkal emelkedett a fogyasztási hitelek piaca 2015 első nyolc hónapjában az egy évvel korábbihoz képest: a pénzügyi szolgáltatók – a folyószámlahitelek nélkül – összesen 140,4 milliárd forintnyi új kölcsönt helyeztek ki a háztartásoknak, szemben az egy évvel korábbi 128,14 milliárddal – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikai adataiból. A folyószámlahiteleknél pedig – a hitelkártyákhoz kapcsolt keretekkel együtt – 3,63 százalékos éves csökkenést regisztrált az MNB, miután ezekből az első nyolc hónapban összesen 2903,5 milliárd forintnyit helyeztek ki a pénzügyi szolgáltatók.

Az egyes fogyasztási hiteltípusok között viszont igen komolyak az eltérések, már ami az új kihelyezések alakulását illeti. A legnagyobb, 26,8 százalékos emelkedés a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél mutatkozott, miután ezeknél az új szerződések összege éppen meghaladta a 29 milliárd forintot nyolc hónap alatt. Bő egyharmadával növekedett a forintban nyújtott gépjárműhitelek kihelyezett mennyisége is az első nyolc hónapban, ám ez is csak 16,5 milliárd forintos – havi valamivel több mint kétmilliárdos – új üzletet jelentett a piacon. Az áruvásárlási kölcsönöknél sem túl rózsás a helyzet: a 17,59 milliárdos, első nyolchavi kihelyezés néhány százmillió forinttal haladta meg az egy évvel korábbit, és az egyik húzóterméknek számító személyi kölcsönöknél is csak 1,9 százalékos bővülést regisztrált az MNB. Mindezek alapján az látszik, hogy a lakáshiteleket leszámítva – ahol több mint 41 százalékkal nőtt januártól augusztusig a piac – nem sikerült jelentős növekedést elérni a lakossági hiteleknél az év első kétharmadában, igaz, a számlahiteleket leszámítva legalább csökkenés nem volt már sehol.

A jegybank által kimutatott állományoknál viszont még mindig igen vegyes a helyzet. A személyi hitelek háztartásoknál lévő mennyisége elenyésző mértékben ugyan, de még mindig csökkent 2014 augusztusához viszonyítva – és 327 milliárd forintot ért el –, és csak az áruvásárlási kölcsönöknél emelkedett némileg a kimutatott állomány, 30,7-ről 35,3 milliárd forintra. A jelzálog- és gépjárműhiteleknél viszont még mindig tart a zuhanórepülés, már ami a kihelyezett mennyiséget illeti: előbbieknél 1795,7 milliárd, utóbbiaknál pedig 175,8 milliárd forintra csökkent a kimutatott mennyiség, ami közel 17, illetve 28,5 százalékos éves zsugorodást jelent.

A kamatoknál viszont elég komolyak a változások: az MNB által számolt átlagos ráta a személyi kölcsönöknél 0,4 százalékponttal emelkedett egy év alatt, ám a gépjárműhitelek ára 2,9, a jelzáloghiteleké pedig 1,8 százalékkal csökkent. Az áruhitelek viszont drasztikusan drágultak az átlagkamat alapján, amely közel 9 százalékponttal ment feljebb.

Vidéken nő a kereslet a lakások iránt

Az idén sem lassult a vidéki lakáspiac tavaly kezdődött növekedése: az Otthon Centrum hat városra kiterjedő elemzése szerint 2015-ben 20 és 50 százalék közötti mértékben nőtt a kereslet a tavaly tapasztalt 20-30 százalékos forgalombővülés után. Az MTI által idézett közlemény szerint a növekvő forgalom és a vele járó áremelkedés sok esetben a befektetői keresletre vezethető vissza, de a saját célú vásárlások is megszaporodtak a vidéki városokban.