Sokan tájékozatlanok a pénzügyekben

A hazai felnőtt lakosság egyharmada nem tartja magát tájékozottnak pénzügyi kérdésekben és ugyanekkora arányban nem ismeri ki magát a pénzügyi termékek körében – derül ki a GfK negyedévente készülő, Retail Banking Monitor című elemzéséből.

Az elemzés szerint négyből egy megkérdezett nyilatkozott úgy, hogy nem bízik a bankokban és ötből ketten inkább otthon tartják a pénzüket, mondván, ott nagyobb biztonságban van a megtakarításuk, mint a pénzintézeteknél. Mindazonáltal háromból egy válaszadó mondta azt, hogy mielőtt pénzügyi döntést hoz, gondosan tájékozódik és így igyekszik a számára legmegfelelőbb döntést meghozni. Minden második felnőtt számára fontos, hogy biztosítással rendelkezzen és szintén minden második válaszadó nyilatkozott úgy, hogy fontos számára a digitális pénzügyi csatornákat elérni.

A pénzügyi tudatosság szempontjai alapján a felnőtt lakosság megosztott: a GfK szakértői által képzett csoportokban az egyes szempontok más és más súllyal érvényesülnek. A két legnagyobb csoportot a két véglet alkotja: a megkérdezettek 27 százaléka tekinthető haladó megtakarítónak, míg 24 százalékuk pénzügyi ismeretek és attitűd alapján „tájékozatlan alacsony státuszú”.

A haladó megtakarítók csoportjába a lakosság kétötöde sorolható, egynegyedük pedig különösen tudatosan tájékozódik. Ők jellemzően magasabb végzettségűek, az átlagosnál magasabb jövedelemmel rendelkeznek, főként nagyvárosban és a fővárosban élnek. A megkérdezettek egyharmada különösen megbízik a bankokban – ők a bankpárti tanácsadást igénylők és a tudatos, kockázatkerülő csoport tagjai.

"A nemzetközi adatokból látjuk, hogy a magyar lakosság pénzügyi műveltsége a nemzetközi átlagnak megfelelő. Viszont a tényleges pénzügyi tudás még nagyon messze van a kívánatostól. Pénzügyi tudatosság szempontjából az életkor sajnos nem számít, nagyon hasonló ismeretszintet látunk a fiatalabb és idősebb személyek körében. Ellenben a végzettség és a lakóhely döntően befolyásolhatja az ez irányú tudatosság szintjét” – nyilatkozta az eredmények alapján Schauermann Péter, a GfK pénzügykutatási szakértője. Hozzátette: a kutatási adatokból látszik az is, hogy a pénzügyi műveltség szintje nem emelkedett érdemben az elmúlt öt évben. A szakértő szerint úgy tűnik, hogy a szülők nem tudják továbbadni a tudást, és gyakran nem is beszélnek ilyen kérdésekről a gyerekekkel, akik így otthon sem találkoznak e téma mélyebb összefüggéseivel. Ez pedig azt vetíti előre, hogy a pénzügyi tudás, műveltség javulása külső behatás, oktatás nélkül nem várható a fiatalabb korosztályokban.