Globális nyomás a jegybankokon

Kulcselemként értékelték elemzők a Fed szerdán későn este kiadott közleményének azt a mondatát, amely szerint a nemzetközi gazdasági és pénzügyi fejlemények kockázatokat rejtenek magukban az Egyesült Államokra nézve is, s emiatt a decemberben elképzeltnél jóval laposabb kamatpályán haladhat ebben az évben az amerikai központi bank. Nem négyszer, legfeljebb kétszer emelhet. Mint Torsten Slok, a Deutsche Bank vezető közgazdásza a Bloombergnek kifejtette, ez annyit tesz, hogy a döntéshozók most elsősorban a világgazdasági folyamatok miatt izgatják magukat, és úgy vélik, ráérnek az infláció miatt később idegeskedni.

Ezt a nézetet erősítette meg aztán a közlemény publikálását követő sajtóértekezletén Janet Yellen elnök, aki az erős dollár miatt lanyhuló exportról és a gyengülést jelző globális növekedési előrejelzésekről beszélt. Reménykeltőnek nevezte, hogy az alacsony infláció éledezni látszik, azt is jelezte, hogy a részletek egyáltalán nem megnyugtatóak, az iram élénkülése nem szükségképpen bizonyul tartósnak. Utalt a Nemzetközi Valutaalap (IMF) egyre lefelé módosított prognózisaira, továbbá a kínai és a japán gazdaság lanyhulására, valamint az eurózónából érkező visszafogott adatokra.

Hasonló a helyzet az Egyesült Királyságban. Részben a feltörekvő gazdaságok lassulására, részben az uniós tagságról szóló népszavazás okozta bizonytalanság miatt a Bank of England tartotta a 0,5 százalékos kamatot, a szigorítás megkezdése pedig időben távolodik. A JP Morgan arra számít, csak a jövő év elején emel a jegybank. Ezt a nehézséget tükrözte a szerdán bemutatott költségvetési tervezet is, amely egyértelműen a globális külső kereslet apadása nyomán is mérséklődő növekedési ütem miatt egyelőre engedi emelkedni az államadósság arányát, és a 2019–20-as pénzügyi évre rak nagy terhet a fiskális többlet elérésének érdekében.

A svájci jegybank szintén ma, s ugyancsak a globális hatásokra hivatkozva tartotta mínusz 0,75 százalékon betéti kamatát, mert túlértékeltnek tartja az árfolyamot. Előző prognózisához képest még lejjebb nyomta az infláció ütemét, amelyet erre az évre mínusz 0,8 százalékosra, jövőre 0,1, 2018-ban egyszázalékosra becsül. A növekedés is fékeződik: 1,5 százalék helyett 1,0–1,5 százalék közé kerülhet az iram ebben az évben.

Miután az olajárak bő másfél év alatt hetven százalékkal csökkentek, a norvég jegybank is további élénkítésre kényszerült csütörtökön, amikor 0,25 százalékponttal, 0,5 százalékra vágta a kamatot, azzal a megjegyzéssel, hogy ha szükséges, a negatív tartományba csökkentik.