Jó kezdés a hiteleknél

Nem hagyott alább a lakosság hitelfelvételi kedve az idei év elején sem: a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a háztartások – a folyószámlahitelek nélkül – 47,3 milliárd forintnyi új kölcsönt vettek fel januárban, 19 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. Bár egy hónap adataiból nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, és a január egyébként is az egyik leggyengébb hónapnak számít a lakossági finanszírozás szempontjából, az erős növekedés alapján nem tűnnek elhamarkodottnak a piac idei további növekedésére vonatkozó jóslatok.

Az MNB adatai szerint továbbra is a lakáshitelek húzták a növekedést: ezekből 32 milliárd forintnyit vettek fel a háztartások, ami 14,7 százalékos emelkedés az egy évvel korábbi mennyiséghez képest. Ez még annak tükrében is kedvező adatnak tekinthető, hogy tavaly az év egészében majdnem másfélszeresére növekedett a lakáshitelpiac. A személyi hitelek felvételénél szintén egyre bátrabbnak mutatkozik a lakosság: a 9,4 milliárdnyi, januári új hitel majdnem másfélszerese az egy évvel korábbinak, ebben az alacsony – helyenként tíz százalék alatti – éves kamatok is szerepet játszhattak. Szabad felhasználású jelzáloghitelből is bő 11 százalékkal több fogyott januárban, mint egy éve, de közel 22 százalékos megugrást regisztrált az MNB a járműhiteleknél is: igaz, utóbbiaknál az alacsony, alig több mint 1,6 milliárd forintos volumen miatt nem kell különösebben nagy jelentőséget tulajdonítani. A folyószámlahiteleknél viszont láthatóan egyre óvatosabb a lakosság: januárban 330 milliárd forintnyi keretet használtak ki, ami 7 százalékkal elmarad a 2015 elejitől, és csökkentek némileg az áruvásárlási hitelek új kihelyezései is.

A következő hónapok pedig várhatóan még erősebbek lesznek: tavaszra megtörténhetnek az első, nagyobb volumenű CSOK-os folyósítások, és március–áprilisban szezonális okoból egyébként is erősödhet majd a lakossági hitelpiac. A kínálati és keresleti oldallal pedig láthatóan nincs baj: a vonatkozó felmérések szerint a bankok növekvő hitelezési aktivitásra készülnek a lakossági piacon is, és ezt a törekvést támogatják a csökkenő kamatszintek és a növekvő lakossági fogyasztás is.

Részben az új támogatási elemek megjelenése miatt ugyanakkor továbbra is a lakáshiteleknél várnak komolyabb mértékű felfutást a piaci szereplők, amellett, hogy a személyi kölcsönök is húzótermékké váltak a pénzügyi szolgáltatók szemében. A folyószámlahiteleknél – azokon belül pedig a kártyahiteleknél – viszont nem várható jelentős áttörés, részben a növekvő lakossági készpénzállomány, részben pedig a viszonylag magas hitelköltségek miatt.