CSOK-ban bíznak a közvetítők

Megmozgathatja a közvetítői piacot a jelzáloghitelek jutalékának maximalizálása – állítják a szakértők. Három hete lépett életbe az a jogszabály, amely alapján legfeljebb 2 százalékos jutalékot fizethet egy hitelintézet a jelzáloghitelek után a közvetítőknek. Korábban ennek akár a dupláját is megadták egy ügynöknek. Sőt sokan azt mondják, valójában harmadolódott a jutalék, 2 százalékot sem kap ugyanis szinte senki. A főügynökök körülbelül 1,6 százalékos díjat kapnak a folyósított hitel után, ezt osztják le a valódi közvetítőknek, akik végül a nyújtott hitel 1-1,4 százalékát kapják meg – persze bruttóban. Vagyis míg korábban egy 10 millió forintos hitel után 300-400 ezer forintot is kapott egy közvetítő, most örülhet, ha 100-150 ezer forintot megkeres. Armageddon viszont nem lesz, a kiesést ugyanis lehet pótolni.

„Az alacsonyabb jutalék miatt rövid távon a bevétel csökkenésére számíthatnak a hitelközvetítők” – mondja Kádárné Wehovszky Gabriella, az OTP Pénzügyi Pont Kft. ügyvezető igazgatója. A változatlan bevételhez lényegesen nagyobb ügyletszámra van szükség, ezért az ügynökök megpróbálnak majd szélesebb ügyfélkört elérni, illetve keresztértékesítéssel pótolni a kiesést. Ez részben már a jelzáloghitelezési piacról is sikerülhet, ott ugyanis légyegesen több a tranzakció az idén, mint tavaly, ami növelheti a bevételt. Januárban és februárban összesen 66 milliárd forintnyi lakáshitelt folyósítottak a hitelintézetek, ez 53 százalékkal több, mint 2015 első két hónapjában. A lendület pedig egész évben kitarthat, az ingatlanpiac egyre pörgösebb, és a családok otthonteremtési kedvezménye (CSOK) is sokakat lakásvásárlásra csábít.

A jutalékplafon kettős hatással lehet az új belépőkre: eltántoríthat néhány, erre a pályára készülő közvetítőt, az élénkülő ingatlanpiac ugyanakkor éppen hogy új ügynököket vonzhat a piacra. Komoly átrendeződésre Kádárné Wehovszky Gabriella rövid távon nem számít a közvetítői piacon, hosszabb távon azok lehetnek a folyamat vesztesei, akik nem követik az ügyféligényeket, és nem rendelkeznek elég széles termékpalettával. Vagyis a nagyobb kínálattal rendelkező cégek előnybe kerülhetnek, hiszen többféle terméket kínálhatnak egyszerre – például ingatlanhoz kapcsolódó előtakarékosságot, hitelt, biztosítást –, amivel meg tudják többszörözni a jutalékukat.

Lehetnek olyan pénzügyi szolgáltatások, amelyek a keresztértékesítés miatt kifejezetten nyerhetnek a hitelközvetítői jutalék korlátozásával. A lakáshitelt igénylőket valószínűleg megkeresik majd az ügynökök lakás-takarékpénztári, bankszámlanyitási vagy valamilyen önkéntes pénztári ajánlattal is. A lakás-takarékpénztár kézenfekvő öngondoskodási termék egy lakáshitellel rendelkező számára, hiszen az állami támogatások miatt jóval magasabb az elérhető hozama, mint a lakáshitelek kamata, a hozamkülönbözetet pedig megnyeri az ügyfél.

Az önkéntes pénztárak akkor lehetnek igazán vonzók az ügynököknek, ha a kormányzati terveknek megfelelően eltörlik az új tagok szerzésére vonatkozó jutalékkorlátot. Az egészségpénztárak mellett szólhat újabban az az érv, hogy egyre többen közülük bevezették az önsegélyező pénztári szolgáltatásokat, ennek keretében lakáshitelt is lehet már törleszteni a pénztárból adókedvezménnyel támogatva.