A CSOK húzhatja a lakáscélú hitelezést

Bár folytatódott a kis- és középvállalkozások (kkv) hitelezésének bővülése az első negyedévben, az előző év azonos időszakához mért 3,4 százalékos ütem alacsonyabb a korábbi időszakokénál - olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ma nyilvánosságra hozott jelentésében. A lassulást alapvetően annak tudják be a Szabadság téren, hogy mind a kkv-k, mind a bankok még megpróbáltak alkalmazkodni a jegybank növekedési hitelprogramjának (NHP) január 1-én indult harmadik szakaszának új feltételeihez. Mindenekelőtt ahhoz, hogy az előző szakasszal szemben immár nem lehet igényelni forgóeszköz-hiteleket. Az e célra megkötött hitelszerződések 2015 első negyedében 22,3 milliárd forintot tettek ki.

Miközben a beruházások finanszírozását is erősebb szezonalitás jellemezte idén január-március között, a korábbi NHP-hitelek rendes amortizációja is magasabb, 80 milliárd forint volt az egy évvel korábbi 52 milliárddal szemben. Összességében az NHP második és harmadik szakaszában mintegy 27 milliárd hitelt folyósítottak a kereskedelmi bankok.

Ugyanakkor a teljes vállalati szektor hitelállománya összességében 2,4 százalékkal mérséklődött 2016 első negyedében. Annak hatására, hogy a cégek a korábbinál kedvezőbb feltételekkel juthattak banki forráshoz, élénkült a rövid futamidejű, egy éven belüli hitelek iránti keresletük. Ám a bankadó ez évi csökkentése és a hitelezési aktivitáshoz kötött kamatcsere-ügylet bevezetése miatt lazulhatnak a hitelezési feltételek, melyek a bankok döntő hányada szerint megdobhatják a hosszú lejáratú hitelek iránti keresletet.

A bankrendszer a hitelezésen keresztül még mindig visszafogja a vállalati beruházásokat -- fogalmazott meg kritikát az MNB. Ezzel szemben a háztartások fogyasztási kiadásaira a bankrendszer hatása semleges. A háztartások 24 százalékkal több hitelhez jutottak január-március között, mint 2015 első negyedévében, noha hitelfeltételeik nem változtak. Ugyanakkor a magánszemélyek hitelállománya 5,4 százalékkal csökkent, annak hatására, hogy az adósok mintegy 71 milliárd forinttal többet törlesztettek, mint amennyi új hitelt a bankok folyósítottak.

A legnagyobb mértékben, 36 százalékkal a lakáscélú hitelezés bővült, igaz, e kereslet az első negyedévben alacsonyabb volt a banki várakozásoknál. A hitelintézetek az év hátralévő részében már nagyobb élénkülésre számítanak, alapvetően a Családok Otthonteremtési Kedvezményének (CSOK) köszönhetően. Ez növelheti jelentősen a magánszemélyek hitelfelvételi kedvét, amit az elhalasztott lakásvásárlások, -felújítások támogatnak. Az MNB szerint az érdeklődők közel fele venné igénybe a kedvezményes hitelt. Főként a nagycsaládosok gondolkodnak a CSOK igénybevételén, további gyermekeket a potenciális igénybevevői kör egynegyede vállalna.

A jegybank arra számít, hogy a bankok 2016-ban összesen 500 milliárd forint értékű új lakáscélú hitelt nyújthatnak. Ez megegyezik a K&H Bank várakozásával, 100 milliárddal meghaladja azonban a Fundamenta előrejelzését.