BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Csúcson a forint

Már 306 forintnál járt az euró jegyzése, ilyen magasságban utoljára tavaly májusban volt az árfolyam. Egyre közelebb a bűvös 300-as szinthez a forint, azt azonban valószínűleg nem fogja elérni.

Utoljára tavaly májusban volt olyan erős a forint, mint most. A kockázatosabb eszközök azt követően kezdtek el erősödni, hogy az amerikai jegybank (Fed) szerdán este változatlanul hagyta a kamatot, és arra utalt, hogy csak nagyon lassan szigorodhatnak a monetáris feltételek. Ennek köszönhetően szárnyakat kaptak a tőzsdék, és erősödtek a feltörekvő devizák. A mai kereskedés során volt olyan pillanat, hogy az euróért kevesebb mint 306 forintot kellett adni.

A forint azt követően kezdett el távolodni a 310-es kurzustól, hogy a Standard & Poor’s hitelminősítő múlt pénteken kiemelte Magyarországot a bóvlikategóriából. Ezzel már két hitelminősítő ajánlja befektetésre a hazai állampapírokat, aminek hatására az óvatosabb intézményi befektetők is tarthatnak magyar kötvényeket. Mindez stabilabbá teszi az állampapírpiacot, és tartósan támogathatja a forintot is. A befektetési ajánlás védettebbé teheti a hazai eszközöket a negatív külpiaci hangulatban, és a korábbinál többet profitálhatunk a kockázati étvágy növekedéséből.

„Az a csoda, hogy eddig a hatalmas folyó fizetési mérlegünk ellenére nem erősödött a forint” – mondta Zsiday Viktor befektető a Világgazdaságnak. Eddig adósságot törlesztettünk, és csökkentettük a devizaadósságot is, most már az az érdekes helyzet állt elő, hogy sem a vállalatok, sem a lakosság nem törleszt – fejtette ki a szakértő. Támogatja a forint erősödését a mérlegtöbblet mellett a külföldön dolgozó magyarok milliárdos hazautalása is, ami nem egy kamatérzékeny (vagyis nem spekulatív) beáramlás, így a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) nagyon nehéz dolga van, amikor meg akarja állítani a forint erősödését.

A forint az idei év egészében felülteljesítőnek számít a régiós devizák között, ahogyan a BUX index is. Ma a forint hosszú távú gyengülő trendje is megtörni látszott, ami további felértékelődési nyomás alá helyezheti a devizát. „Be fog avatkozni az MNB, hogy megakadályozza a felértékelődést” – hangsúlyozta Zsiday, aki szerint ezt elsősorban a bankok 3 hónapos betétből való kiszorításával teheti meg a jegybank, ám ez egyáltalán nem biztos, hogy megállítja az erősödést.

Ha nagyon felértékelődik a hazai deviza, akkor olyan árfolyamküszöböt is bevezethet az MNB, mint amit a cseh jegybank alkalmaz, bár kétségtelen, hogy ezt nagyon nem szeretné megtenni, ezért Zsiday szerint a 310-es szintnél egy árfolyamküszöb bevezetésének valószínűsége nagyon kicsi. (A felértékelődés megállítására fenntartott árfolyamküszöb hatására felfújódik a jegybankmérleg, miközben az MNB ennek éppen az ellenkezőjét szeretné elérni.)

Elemzők szerint a magyar makrogazdasági helyzet, az alacsony költségvetési hiány, a csökkenő államadósság, a devizaadósság részarányának mérséklődése, a kereskedelmi mérleg többlete, valamint a gazdaság stabil növekedése mind-mind a forintot erősíti. A javuló folyamatokat jelzi az is, hogy a magyar csődkockázati mutató (a CDS-felár) nyolc éve nem állt olyan alacsony szinten, mint most.

Forintgyengülést leginkább a külpiaci hangulat esetleges romlása hozhatna, ám a világ nagy jegybankjainak alkalmazkodó, vagyis a gazdasági növekedést és az infláció emelkedését támogató monetáris politikája ezt is megakadályozhatja – mint ahogy azt a Brexit után is láthattuk.

A legtöbb szakértő arra számít, hogy 305-ös kurzusnál agresszív intézkedéseket hozna az MNB, hiszen úgy tartják, hogy a deviza erősödése már fenyegetné az inflációs céljuk elérését (az alacsony importált infláción keresztül), valamint az is közrejátszhat, hogy a forint tartós erősödése negatívan hatna az exportra. Éppen ezért sokan 305–310 közötti kurzust várnak, de ha nem avatkozna be a jegybank, akkor ennél is lejjebb ereszkedhetne az árfolyam.

Elfogyott a forint

A forint erősödését szándékától teljesen eltérően, de átmenetileg az MNB is támogatja. A bankok ugyanis utoljára szerdán mehettek be korlátlanul a 3 hónapos jegybanki betétbe, amelynek hatására 1600 milliárd forintról 2000-re nőtt az állomány.

A pénzintézetek kihasználták, vagyis „mindenüket pénzzé tették”, hogy korlátozás nélkül betehették a pénzt az MNB-be 0,9 százalékos kamat mellett, így forinthiány keletkezett a piacon – értesült lapunk piaci forrásokból. Ezért az a furcsa helyzet alakult ki, hogy devizát kellett forintra váltani. A rövid kamatok magasra ugrottak, így a „carry” nőtt a forinton. (Az MNB az év végére 900 milliárdra szorítja le a 3 hónapos állományt.)

A pénzintézetek kihasználták, vagyis „mindenüket pénzzé tették”, hogy korlátozás nélkül betehették a pénzt az MNB-be 0,9 százalékos kamat mellett, így forinthiány keletkezett a piacon – értesült lapunk piaci forrásokból. Ezért az a furcsa helyzet alakult ki, hogy devizát kellett forintra váltani. A rövid kamatok magasra ugrottak, így a „carry” nőtt a forinton. (Az MNB az év végére 900 milliárdra szorítja le a 3 hónapos állományt.) fotó: Móricz-Sabján Simon -->

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.