Kivégezték Venezuela fizetőeszközét

Óriási löketet adott a dollárnak Donald Trump novemberi megválasztása, a januárban hivatalba lépő elnök gazdasági programjának megvalósulása ugyanis a piac várakozásai szerint végre kimozdítaná a gazdaságot az alacsony infláció csapdájából, ami így szigorúbb Fed-kamatemelést, ezáltal pedig erősebb dollárt tesz indokolttá. A dollár fontosabb devizákkal szembeni erejét nyomon követő index értéke idén 4,5 százalékot emelkedett, ám voltak olyan devizák, amelyeket ennél sokkal érzékenyebben érintett a változás.

A suriname-i dollár árfolyama például 85 százalékot zuhant az amerikai dollárral szemben, amivel 118 deviza közül a harmadik legrosszabb teljesítményt nyújtotta. A latin-amerikai ország megszenvedte a nyersanyagok – elsősorban a kőolaj – árának elmúlt években tapasztalt csökkenését, devizatartaléka gyakorlatilag elfogyott, ez pedig arra kényszerítette az ország jegybankját, hogy idén áprilisban elengedje a helyi fizetőeszközt, és átálljon egy szabadon lebegő árfolyamrendszerre. Nem meglepő, hogy a nagyon rossz állapotban lévő gazdaság pénzneme ezt követően azonnal több mint 30 százalékot veszített értékéből, amit később újabb leértékelődés követett.

A képzeletbeli dobogó második fokára az egyiptomi font állhatott fel, 2016-ban ugyanis több mint 140 százalékkal gyengült az amerikai dollárral szemben. Az egyiptomi kormánynak egy IMF-fel kötött alku keretében kellett meghoznia azt a fájdalmas, hosszú távon azonban elkerülhetetlen döntést, hogy a központilag rögzített árfolyamrendszerről fokozatosan egy szabadon lebegő árfolyamrendszerre áll át. Október végén meg is született a megállapodás: az ország megkapta az életmentő 12 milliárd dolláros IMF-hitelt, cserébe pedig rögtön el is engedte a fontot, ami így nem egész két hónap alatt a 8,9-es szintről 19 közelébe gyengült.

Mindez azonban eltörpül amellett, ami az idén Venezuelával és az ország fizetőeszközével, a bolívarral történt. Az olajárak beszakadása miatt súlyos recesszióval és 700 százalék feletti inflációval küzdő kommunista országban „több ára” van a dollárnak. Bár a hivatalos hatósági árfolyam „mindössze” 54 százalékot gyengült, ám ezen az áron kizárólag az élelmiszerek és a gyógyszerek importjáért juthatnak hozzá a cégek, így valós támpontot nem nyújt. Érdemesebb inkább a másik hivatalos átváltási rátát, az úgynevezett Dicom-árfolyamot használni, amely minden más termékre vonatkozik. Ezt az árfolyamot idén márciusban vezette be a kormány, akkor 209 bolívarban határozták meg a dollár ellenértékét. Mostanra a Dicom-árfolyam a 670-es szint fölé kapaszkodott, vagyis nem egész tíz hónap alatt 230 százalékot veszített értékéből a helyi deviza, amivel egyértelműen az idei év legnagyobb vesztese lett.