Elsodorhatja a kisboltokat a bérverseny

A korábbi évekhez képest az idén jóval gördülékenyebben zajlanak a bértárgyalások a nagy nemzetközi áruházláncoknál. Tavaly az Obinál például még sztrájkfeszültség vezetett az évek óta befagyott bérek kimozdításához, az idén már az ágazatban rekordnagyságúnak számító, 25 százalékos fizetésemelésről állapodtak meg a szakszervezettel. A SPAR pedig a tavalyi 4 milliárd forint után az idén mintegy 7 milliárdot invesztál a bérfejlesztésbe, amit a járulékcsökkentés csak kisebb mértékben, 1,5 milliárd forint erejéig kompenzál. Ez azt jelenti, hogy a körülbelül 13 ezer munkavállalóból közel négyezren a 15 százalékkal megemelt minimálbért, illetve 25 százalékkal magasabb garantált bérminimumot kapják. A fennmaradó csaknem kilencezer munkatárs bére pedig különböző mértékben, de egyaránt jelentősen emelkedik.

A pénzügyi évét februárban záró Tescónál és a Metrónál még kérdéses az idei béremelés mértéke. „A nagy láncok mind kénytelenek belátni, hogy az egész bérrendszerhez hozzá kell nyúlniuk, mivel a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős növekedése miatt összetorlódnak a fizetések, ami komoly bérfeszültséghez vezetne” – hangsúlyozta korábban lapunknak Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke. A cégek arra is rájöttek, hogy a nagy fluktuáció és a létszámhiány könnyen veszélyeztetheti a forgalom növekedését, ezért inkább hajlandók mélyebben a zsebükbe nyúlni a bérfejlesztésnél.

A munkaerő megtartása érdekében a kereskedelmi cégek már tavaly az országos átlagot jóval meghaladó béremelésre kényszerültek. A Lidl például 2016-ban két lépésben, összesen 20 százalékkal emelte meg fizikai munkavállalóinak a bérét. A Tesco 3,5 milliárd forintot fordított tavaly bérfejlesztésre, ami átlagosan 11 százalékos béremelést jelentett 14 ezer, nem vezető beosztású munkavállaló számára. Az Auchan átlagosan 10 százalékkal növelte áruházi dolgozói bérét 2016-ban, ami – rendhagyó módon – már 2015 októberében életbe lépett, emellett számos külön juttatást, többek között kiterjesztett baleset- és életbiztosítási rendszert vezetett be, így összesen 1,2 milliárd forintot fektetett be a bérfejlesztésébe.

Ezzel a tempóval eddig sem nagyon tudtak lépést tartani a kisebb boltok, a kötelező idei emelés pedig szinte kigazdálkodhatatlan te­her­növekedés sokak számára. Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkára nem vitatja, hogy időszerű és szükséges a bérfelzárkózás a kereskedelemben is, ám a minimálbér és a garantált bérminimum idei nagymértékű emelése nem egyformán érinti a multinacionális kiskereskedelmi láncokat és a kisebb cégeket. A jelenlegi béreket a tíz fő alatti kiskereskedelmi vállalkozásoknak a legnehezebb kitermelniük. Ez a vállalkozói réteg óriási versenyhátrányban van, hiszen termelékenységük esetenként csak tizede a nagy üzletláncokénak. A béremelés hatására a korábbi éveknél vélhetően nagyobb mértékben csökken a kisboltok száma, ami a vidéki élelmiszer-ellátásban problémákat okozhat, hiszen a nagy láncok a jövőben sem fognak ötezer fő alatti településen üzletet nyitni – hangsúlyozta lapunknak a főtitkár. Az MNKSZ szerint minden korábbinál nagyobb szükség volna olyan pályázati forrásokra, amelyekkel a hazai kereskedelmi vállalkozások javíthatnák hatékonyságukat és munkaerő-megtartó képességüket.