Elbizonytalanodott a Wall Street

Beláthatatlan következményekkel járó vereséget szenvedett Donald Trump amerikai elnök péntek este, amikor a megfizethető egészségügyi ellátásról szóló törvény (Affordable Care Act – ACA), azaz az Obamacare hatályon kívül helyezését a republikánus többség belső megosztottsága miatt levették a napirendről, vagyis egyelőre marad minden a régiben. (Hiába adott ultimátumot a párttársainak Trump. ) A demokraták egységesen elutasították a szándékot, a 435 fős képviselőházban a 237 republikánusból pedig legalább 33-an ellenezték, így nem gyűlt össze elég szavazat. A Wall Street-i befektetőket a fejlemény azért zavarta meg, mert az ACA megszüntetésének és egy másik betegbiztosítási séma kidolgozásának az egyik oka éppen az volt, hogy fiskális mozgásteret teremtsenek a társasági és a személyi jövedelemadók csökkentésének, aminek célja viszont a gazdasági növekedés serkentése lenne.

A választások óta legrosszabb hetét könyvelte el a Wall Street, ám ennél súlyosabb kérdéseket vet fel, hogy az önmagát az alku művészének tartó Donald Trump miért nem tudta áthidalni a pártja jobb- és baloldala között egyre mélyülő szakadékot. A csatából megerősödve került ki az ACA teljes eltörlését követelő ultra konzervatív Szabadság csoport, s kiderült, hogy a balszárny is kész szembeszállni a pártvezetéssel.

Igaz, a szavazók üzenetekkel is bombázták őket, hogy nemmel voksoljanak a Paul Ryan képviselőházi elnök nevéhez fűződő új tervezetre. A Quinnipac Egyetem felmérése pedig azt tartalmazta, hogy az amerikaiaknak csak 17 százaléka támogatja az Obamacare megszüntetését, miközben 56 százalék ragaszkodna hozzá. S minthogy jövő ősszel megint törvényhozási választásokat tartanak, egyes köztársasági képviselők úgy vélték, ha az új tervezetet megtorpedózzák, azzal megóvják a Republikánus Pártot egy óriási vereségtől.

A 2009-ben bevezetett ACA az évi 200 ezer dollárnál több jövedelemmel rendelkezők adóját emelte, s abból finanszírozta az alacsony és közepes jövedelműek támogatását, hogy betegbiztosítást vásárolhassanak abban az államban, amelyben élnek. S hogy megfizethetővé tegyék, adójóváírással korlátozták a díjemelkedés hatását, illetve kötelezővé tették a fiatalok számára is a rendszert, hogy biztosítási közösség jöjjön létre. A szegények ellátását szolgáló Medicaid szövetségi rendszert pedig kibővítették. A republikánusoknak hét évük volt, hogy a szerintük túlzott állami beavatkozás és esetleg jogosultsággá váló adótámogatás helyett új elképzelésekkel álljanak elő, de kaotikus, rögtönzésekkel teli vita vette kezdetét az őszi választási győzelmük után.

A népszerű elemeket, hogy betegség esetén sem utasítható el a szerződő polgár, s hogy a gyermek 26 éves koráig szülei biztosításának terhére maga is ellátottá válik, megtartották volna, de eltörölték volna a kötelező jelleget, s szélesebb hatáskörökkel ruházták volna fel a szövetségi államokat a Medicare költségek leszorítására. A lényeg azonban, ami miatt megbukott a terv, az, hogy a tehetősekre kivetett adót nagymértékben csökkentették volna, a rászorulók támogatásával együtt. A pártatlan Kongresszusi Költségvetési Iroda (CBO) ebben a hónapban az első, és a sebtében módosított, második tervről is kimutatta, hogy egy év alatt 14 millió, tíz év alatt 24 millió ember veszítené el a biztosítását, s különösen azokban a munkások lakta körzetekben, ahol Trump ősszel nagy fölénnyel győzött. Például egy 64 éves, évente 26500 dollárt kereső ember 1700 dollár helyett 14600-at fizetett volna, önrésze és vizitdíja is emelkedett volna.

A konzervatívokat aggasztotta az is, hogy Ryan első tervezete még tíz év alatt 337 milliárd dollárt spórolt volna meg az államkasszának, de a második – amelyet a párton belüli lázadás miatt kellett bemutatni – csak 150 milliárdot. Az adóreformhoz viszont mozgástérre lenne szükség. S Trump a hétvégén bejelentette, a vereség ellenére azonnal indul az adócsatába. A határkiigazítási adóról a kereskedelmi aggályok okán egy ideje azonban már folyik a vita: az importot büntetnék, de tíz év alatt ezermilliárd dollárt hoznának a konyhára, igaz emelnék az árakat. Ebből a bevételből a társasági adót 35-ről 20 százalékra le lehetne vinni. A személyi jövedelmeket illetően a jelenlegi hét kulcs háromra csökkenne és a legmagasabb 39,6-ról 33 százalékra ereszkedne. A Bloomberg független szakértőket idézve azt írta, hogy a könnyítés a gazdagoknak sokkal inkább kedvezne, mint a középosztálynak. Trump hat hete azt ígérte, hogy két-három héten belül „csodás” tervet mutat be. Máris késésben van.