Megállapodásra jutott tegnap a Csíki Sör márkanév használatáról a Heineken Románia és az Igazi Csíki Sört levédő Csíki Sör Manufaktúra (Lixid Project SRL). A két cég közös közleményben tudatta: az elmúlt időszakban folytatott konstruktív tárgyalások után mindkét fél érdekévé vált, hogy a Csíki Sör márkanév körüli vita barátságos úton rendeződjék. Így megegyeztek abban, hogy a Ciuc és a Csíki Sör márkanevek egymás mellett békében meg fognak férni a piacon, egyúttal minden peres eljárást megszüntetnek. Lapunk megkeresésére John-Paul Schuirink, a Heineken globális kommunikációs igazgatója közölte: a vállalat elismeri a Csíki sör jelentőségét és azt az érzelmi értéket, amit a márka Romániában és Magyarországon a sörfőzőknek és a fogyasztóknak jelent. Hozzátette: a Heineken ugyanígy mindig, mindenhol ki fog állni saját hagyományai, védjegyei mellett, beleértve a legendás vörös csillagot.
Az ügy előzménye, hogy a csíkszentsimoni manufaktúra és a holland söripari konszern perre ment a Csíki Sör védjegyhasználata miatt, január végén pedig a szucsávai (suceavai) táblabíróság betiltotta az Igazi Csíki Sört. A székelyföldi gyártó erre reagálva ideiglenesen Igazi Tiltott Sörre keresztelte át a terméket. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Heineken bojkottjára szólított fel, egyúttal Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel az önkényuralmi jelképek kereskedelmi hasznosításának tilalmáról terjesztett be törvényjavaslatot a Heineken vörös csillaga miatt. Lázár el is látogatott a csíki sörgyárba, hogy személyesen egyeztessen Lénárd Andrással, a cég tulajdonosával.
A megegyezés épp egy időben született meg azzal, hogy a Magyar Sörgyártók Szövetsége (MSSZ) közölte: tavaly 6,7 millió hektoliter sört értékesített a négy vezető gyártó: a Borsodi, a Dreher, a Heineken és a Pécsi Sörfőzde, valamint a hazai piachoz importsöreivel hozzájáruló Carlsberg. Ez 2,5 százalékos növekedés tavalyelőtthöz képest, a javulás kizárólag az exportnak tudható be, amely 40 százalékkal nőtt egy év alatt.
Schillinger Attila, az MSSZ igazgatója elmondta: míg a hazai sörfogyasztást 2015-ben a rendkívül forró nyár növelte, addig tavaly a második negyedéves időszak volt a legerősebb, részben a magyar labdarúgó-válogatott júniusi Eb-szereplésének köszönhetően. Schillinger szerint Magyarországon a sör adóterhelése regionális tekintetben is kimagasló. A költségvetés a hazai sörgyártók által megtermelt GDP 83 százalékát vonja el különböző adók és járulékok formájában, míg más iparágakban ez 50 százalék körüli. Ennek ellenére jelentős foglalkoztató maradt a söripar, a teljes értékláncon keresztül 24 ezer főnek ad munkát.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.