Theresa May veresége a Lordok Házában

Az Egyesült Királyságban élő uniós állampolgárok jogainak és jövőjének biztosítása érdekében szólaltak fel a felsőházi tagok a kilépés megkezdésére fogalmazódó felhatalmazási törvény vitájában, s szerdán késő este 102 fős nagy többséggel, 358-256 arányban elfogadtak egy módosító indítványt, a kormány megdöbbenésére és csalódására. Hiába helyezte nyomás alá a felsőházi tagokat a vitát a helyszínen követő Theresa May miniszterelnök, még a toryk közül is többen az indítványra voksoltak, tudván, hogy ezzel húzzák az időt. A kormányfő még március vége előtt szeretné hivatalosan megindítani a kiválási folyamatot, az uniós alapszerződés ötvenedik cikkelyére hivatkozva. Ám a Lordok Házában a vita még nem zárult le, a jövő héten még szavaznak egy másik módosító indítványról, amely azt szorgalmazná, hogy a parlamentnek sokkal nagyobb befolyása legyen a tárgyalások menetére. Ezt követően az ügy visszakerül a képviselőházba, ahol mindkét hasonló indítvány korábban vereséget szenvedett, annak ellenére, hogy néhány konzervatív politikus az ellenzékkel értett egyet.

A képviselőházban a kormánynak többsége van, a felsőházban viszont nincs. A ma ismert menetrend szerint március közepére így is megszülethet a törvény, s May bejelentheti a tárgyalások megkezdésének szándékát, de csak akkor, ha a képviselőházban elutasítják a lordok javaslatát. Ebben bízik most, de nagyon Theresa May. A többség azt hangoztatta a felsőházi vitában, hogy az országban élő uniós állampolgárok nem lehetnek alku tárgyai, vagyis mihamarabb garantálni kell jogaikat arra az időszakra, amikor az Egyesült Királyság már nem lesz az Európai Unió tagja. A függetlennek számító Molly Meacher azzal érvelt, hogy az uniós polgárok igyekeztek meggyőzni a felsőházi tagokat az igazukról, helyzetük rendezésének szükségességéről. Végül is nem függeszthetik fel az életüket két évre. A konzervatív Douglas Hogg volt miniszter elmesélte: a parlamentben dolgozó francia pincérnő megkérdezte tőle, mire számíthat, s ő csak annyit tudott felelni, hogy szerinte minden rendben lesz, de egyelőre garanciát nem adhat. A konzervatív Robert Kerslake arra hivatkozott, hogy a brit egészségügy és építőipar igen nehéz helyzetbe kerülne, ha az unióból érkezett szakembereknek haza kellene települniük a Brexit miatt. Sokan azt hangsúlyozták, hogy az európai tagállamokból érkezett hárommillió ember nagyban hozzájárult a brit gazdaság jó teljesítményéhez.

A vita során levélben fejtette ki a kormány álláspontját Amber Rudd belügyminiszter, mondván, az uniós polgárok sorsának megoldása elsőbbséget élvez, de csak kölcsönösségi alapon lehet egyezségre jutni, vagyis az EU-államoknak is tiszteletben kell tartaniuk az ott élő britek jogait. A munkáspárti felsőházi vezér, Angela Smith viszont úgy vélte, hogy az egyoldalú kedvező brit döntés hasonló lépésekre késztetné az uniós tagállamokat. Az alsóházban, ahol a Munkáspárt nem akarta akadályozni a népszavazáson kifejezett népakarat érvényre jutását, most alighanem új helyzet keletkezhet, legalábbis Keir Starmer árnyékminiszter szerint. Molly Meacher azonban abban bízik, hogy a tory képviselők is nagyobb számban támogatják majd az indítványt.