Eltérő kamatpályán marad Amerika és az eurózóna

Még kétszer biztosan emelkedhet az amerikai irányadó jegybanki (Fed) kamat, hiszen – 2012 márciusa óta először – az infláció meghaladta a kétszázalékos célt. Az Európai Központi Bank (EKB) viszont lazító módban maradhat, hiszen az árindex eltávolodott a céltól, s a maginfláció is nagyon alacsony.

Egyetlen adat sem kiált kamatemelésért, az infláció szelíd, és egyáltalán nem fenyeget azzal, hogy az üteme elérné a három százalékot – mondta James Bullard, a Saint Louis-i Fed elnöke, miután a kereskedelmi minisztérium pénteki statisztikai közleményéből kiderült, hogy a jegybank számára legfontosabb mutató, a személyes fogyasztási kiadások (PCE) árindexe februárban 2,1 százalékra gyorsult, azaz meghaladta a kétszázalékos célt. Sőt a magja is 1,8 százalékos, vagyis a Fed lényegében teljesítette a feladatát. Ám Janet Yellen elnök már többször kifejtette, hogy a cél nem plafon, tehát az egyébként mérsékelt gazdasági növekedés és visszafogott béremelkedés korszakában türelemmel viseltetnek a célnál kissé magasabb infláció iránt is. A Fed három szigorító lépést jelzett előre, ebből egyet már megtett. A New York-i Fed elnöke, William Dudley úgy nyilatkozott, hogy a Donald Trump elnök által beígért gazdaságélénkítés részleteire és hatására még várni kell, ezért megelőző kamatdöntésen korai töprengeni.

Ez a törekvése az EKB-nak is, amely áprilistól ugyan 80-ról 60 milliárd euróra csökkenti a havi eszközvásárlások összegét, de nem kíván a rendkívül alacsony kamatokhoz nyúlni, amíg a mennyiségi lazítás programját le nem zárja az év végén. Csakhogy a befektetők elkezdték beárazni a kamatemelést, pontosabban a mínusz 0,4 százalékos s a banki profitokat alaposan megtépázó betéti kamat emelését. A spekulációt segítette, hogy Benoit Coeuré igazgatósági tag úgy nyilatkozott: nem muszáj megvárni a mennyiségi lazítási program kifutását, ha az inflációs folyamat ezt megkívánja. A márciusi inflációs adat azonban jól jött a piacokat hűteni igyekvő EKB-nak. A fogyasztói árindex 1,5 százalékra esett vissza a februári két százalékról. A márciusi ülésen Mario Draghi jegybankelnök elmagyarázta, hogy a célt februárban elérő inflációs iram mögött egy százaléknál alacsonyabb maginfláció húzódik, vagyis pusztán az energiaárak kilengései befolyásolják az indexet, ami kívül esik a monetáris politika hatókörén. A márciusi maginfláció is visszazuhant a 0,7 százalékos szintre. Az EKB tehát maradhat a meghirdetett úton, s ezt az április végi ülésen meg is erősítheti.