Minden órára jutott egy pénzmosásgyanús eset tavaly

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről szóló törvény (Pmt.) hatálya alá tartozó szolgáltatók tavaly 8786, napi átlagban 24 pénzmosásgyanús esetet jelentettek a Pénzmosás Elleni Információs Irodának (Financial Intellgence Unit – FIU).[caption id="" align="alignleft" width="600"] Kép: Shutterstock[/caption]

A szervezet éves jelentése szerint 2016-ban a bejelentéseken túl a határvámhivataloktól (cash control) 245, a felügyeletet ellátó szervezetektől 9 tájékoztatás, a külföldi pénzügyi információs egységektől 1421 megkeresés, tájékoztatás, válasz, valamint a nyomozó hatóságoktól és egyéb szervektől 819 megkeresés érkezett az irodához.

A bejelentések döntő része (6969) továbbra is bankoktól származott – azok közül is kiemelkedik egy, amely 2513-at küldött az FIU felé, ám az éves jelentés nem nevezi meg a pénzintézetet. A bankokat az egyéb pénzügyi szolgáltatók (680), a pénzváltók (352), a biztosítók (275), valamint a takarékszövetkezetek (261) bejelentései követték.

Öt év alatt meghétszereződött, 819-re nőtt a nyomozó hatóságoktól és egyéb szervektől érkező megkeresések száma. De 2012-höz képest megháromszorozódott a kiküldött megkeresések és tájékoztatások száma is: tavaly 593-szor került sor külföldi pénzügyi információs egység megkeresésére, 166 esetben tájékoztatására. Információt a legtöbbször a NAV nyomozó hatóságának adott ki az FIU – összesen 496 ilyen eset volt –, majd a rendőrség (476) és a TEK (454) következett. A Pmt. alapján 259 alkalommal függesztettek fel ügyleti megbízást 2016-ban – 82-szer az érintett szolgáltató kezdeményezte a felfüggesztést, míg 177-szer az FIU.

A Pénzmosás Elleni Információs Iroda megnevezett néhány olyan jellemzőt, amelyek segíthetnek felismerni a pénzmosásgyanús eseteket. A legszembetűnőbbek azok a tranzakciók, amikor egy gazdasági társaság számláján jóváírt összegeket azonnal vagy rövid időn belül továbbutalják. Szintén gyanús, ha a cégek vezető tisztségviselői vagy tulajdonosai rendszeresen jelentős összegeket vesznek fel készpénzben a társaság számlájáról, amelyet folyamatosan alacsonyan tartanak. Hasonlóak a jelentős összegű pénzváltások is. Gyanús lehet az is, ha egy befektetési egységhez kötött életbiztosítási szerződést a megkötését követően a szerződő racionális ok nélkül gyorsan részlegesen vagy teljesen visszavásárol.

Az éves jelentésben írnak a virtuális fizetőeszközök veszélyeiről és a bináris opciókkal történő kereskedésről is – itt nem a kereskedésre használt eszközt (árut, részvényt vagy például devizát) vásárolják meg, hanem az eszköz árának egy adott időintervallumon belül valamely irányba való elmozdulásába „fektetnek be”, azaz az árfolyam irányát becsülik meg. Az FIU felhívja a figyelmet arra, hogy egyre több az ilyen kereskedésekkel foglalkozó oldalak és brókercégek száma, amelyek az ügyfeleket megtévesztve próbálnak minél nagyobb profithoz jutni.

Károly Gábor Kép: Shutterstock -->