Holnap képet kapunk a hazai gazdaság állapotáról: a vártnál (3,5 százalék környéke) jóval magasabb első negyedéves GDP-növekedés mögött minden bizonnyal – az erős lakossági fogyasztás és az első negyedéves, 34 százalékos bővülést jelző beruházásstatisztika alapján – a vártnál is gyorsabb idei beruházás-visszapattanás állhatott. A beérkező adat valószínűleg megerősíti majd az idei évre vonatkozó, közel 4 százalékos növekedést mutató előrejelzésünket – mondja Dunai Gábor, az OTP Bank makroelemzője.
Az üzemanyagárak májusi csökkenése miatt (a bázisidőszakban hó/hó emelkedést láttunk) tovább mérséklődhetett az éves fogyasztói árindex, az OTP előrejelzése szerint 1,9 százalékosra. Bár az élelmiszerek inflációja kissé gyorsulhatott, a tartós fogyasztási cikkek és a szolgáltatások esetében a banknál nem számítanak az év/év indexek emelkedésére áprilissal összevetve. Az üzemanyagárak bázishatása augusztusra 3 százalékig emelheti a fogyasztói árindexet, azt követően kissé csökkenő év/év alapú indexekre számítanak a banknál, majd 2017 végétől (a kormányzati mozgástér kihasználása miatt) távolodhat a jegybanki céltól az infláció. Az első negyedévben az euróövezet növekedése a várakozásokat meghaladóan emelkedett, s a bizalmi és konjunktúraindikátorok alapján a második negyedévben is a várakozásokat meghaladóan emelkedhet a GDP (+1,7 százalékkal év/év alapon a várakozások szerint). A növekedés motorja a javuló munkaerőpiaci feltételek, a kedvező finanszírozási körülmények, valamint az, hogy az export is a vártnál dinamikusabban bővül. A fentiek miatt a 2016 végi várakozásokkal ellentétben 2017-ben eddig nem materializálódtak az euróövezettel kapcsolatos kockázatok, s a holland, valamint a francia választások után az EU „szétesésével” kapcsolatos kockázatok is mérséklődtek – mondja Módos Dániel, az OTP makroelemzője.
A fentiek miatt több elemző is úgy gondolja, hogy az Európai Központi Bank (EKB) akár a vártnál hamarabb elkezdheti leépíteni kötvényvásárlási programját, továbbá előrehozhatja a jegybank mérlegének összehúzását is. Ugyanakkor Mario Draghi, az EKB elnöke hétfőn az Európai Parlament előtt tartott beszédében hűtötte le az ezzel kapcsolatos várakozásokat. Legfőbb érve az volt, hogy bár a jelenlegi folyamatok kedvezők, még mindig javuló adatokra van szükség, valamint az inflációs dinamikának is erősödnie kell. Az infláció az olajár-emelkedésből fakadó bázishatások kifutásával 1,4 százalékosra csökkent áprilisban, míg a maginfláció 1,2-ről 0,9 százalékra esett vissza.
A fentiek miatt nem számít az OTP érdemi lépésre a mostani ülésen, de ha az EKB felfelé revideálja az idei évre vonatkozó növekedési és (esetleg) inflációs előrejelzését, továbbá az adatok tükrében Draghi elnök arról beszél, hogy az eredetileg tervezett időpontban, ám határozottabban kezdhetik leépíteni a kötvényvásárlási programot, akkor az euró erősödhet a dollárral szemben. A brit alsóházi és a francia nemzetgyűlési választások előtt megmozdulhat az euró árfolyama, de nagy horderejű változásra nem számítanak az OTP-nél.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.