Ez segít a cseh bankszektoron

Pozitív fejlemény a csehországi bankok számára, hogy a jegybank múlt héten 20 bázisponttal 0,25 százalékra emelte az irányadó rátát, véget vetve ezzel a kilenc éve tartó lazításnak – vélik a Moody’s szakértői. A pénzintézetek a szigorodó monetáris politika mellett ismét növelni tudják majd a kamatmarzsaikat, amelyek az ultraalacsony kamatkörnyezet miatt erodálódtak. A jegybanki lépés ugyanakkor enyhíti az éles piaci hitelkamatversenyt, a bankközi kamat (Pribor) és a lejáró eszközök lassan újraárazódnak, ami a bankok kamatbevételeit növeli majd.

A Moody’s által minősített cseh bankok átlagos kamatmarzsa 2,49 százalék volt 2016 végén, szemben a 2014-es 2,79 százalékkal, eszközarányú nyereségük a tárgyidőszakban 1,61 százalékról 1,45 százalékra csökkent. A Moody’s szakértői szerint a bankszektoron belül nem érdemes számolni növekvő forrásbevonási költségekkel, hiszen a pénzintézetek bővelkednek a likviditásban, a hitel-betét arány szektorszinten 74 százalékon állt június végén, elsősorban a három legnagyobb banknak, a Ceská sporitelnának, a Ceskoslovenska obchodni bankának és a Komercni bankának köszönhetően. A szakértők ugyanakkor úgy látják, hogy a közepes bankok, így az UniCredit Bank cseh és szlovák leánya, a Raiffeisen és a Moneta kamatmarzsainak javulása kisebb mértékű lesz. A három bank hitel-betét aránya 103 százalékon állt 2016 végén, és nagyban függnek a vállalati betétektől.

A rekordalacsony szintű kamatoknak köszönhetően a cseh bankok hitelportfóliója 6 százalékkal bővült 2012 óta, az ingatlanhitelezés 7 százalékkal növekedett. A szektor hitelportfóliójának 36 százalékát a jelzáloghitelek adják, ezen belül a nem teljesítő hitelállomány alig 1,75 százalék volt júniusban. Az elmúlt időszakban jelentősen megnőtt a háztartások eladósodottsága, a lakosság fizetési képességét ugyanakkor egyre lazábban vizsgálják a hitelezők – figyelmeztet az elemzés, kiemelve a cseh jegybank azon javaslatának fontosságát, hogy a bankok minél előbb végezzenek stressztesztet ügyfeleik körében magasabb kamatkörnyezetet szimulálva. A szakértők szerint a korona árfolyama tovább erősödik majd a kamatemelés hatására, ám ez a bankokat érdemben nem érinti, tekintve az alacsony devizakitettségüket. A bankok eszközeinek 32 százaléka a jegybanknál pihen 0,05 százalékos kamat mellett, de jelentős az államkötvény-állományuk is, amit többségében lejáratig tartanak, így a piaci volatilitás itt sem érezteti hatását.

A lengyel bankok kilátásai ugyanakkor kevésbé rózsásak a Moody’s szerint, az új devizahiteles-mentőcsomag ugyanis tovább rontja a profitabilitásukat, amit a tavaly bevezetett különadók már jelentősen megtépáztak. A múlt héten Andrzej Duda elnök benyújtotta a parlamentnek azt a pénzügyi szabályozó által is támogatott javaslatot, amely egy pénzalap felállítását szorgalmazza a svájcifrank-alapú hitelek átváltásához. Az alapot a hitelintézetek tőkésítenék fel, a negyedévenkénti hozzájárulást a devizahiteleik 0,5 százalékos arányában maximálnák. Mindez a bankoknak 3,2 milliárd zloty (890 millió dollár) kiadást jelentene évente, ami a szektor idei adózás előtti eredményének 20 százaléka. Egyes bankok adózás előtti eredménye – köztük például a Millenniumé, amelynek a legnagyobb a devizahitel-kitettsége a piacon, vagy a BGZ Paribasé, amelynek bevételei igen alacsonyak az elvárt hozzájáruláshoz képest – 40 százalékkal csökkenhet, a Getin Noble Bank pedig továbbra is veszteséges marad.