A geopolitikai hatások nem tartanak sokáig

Az észak-koreai kísérleti atomrobbantás ismét a klasszikus menekülőeszközök felé terelte a befektetőket. Az arany jegyzésára tegnap kora délutánra unciánként 1340 dollárig emelkedett, ez heti szinten 1,9, év eleje óta pedig 16,5 százalékos növekedésnek számít. A svájci frank 0,7 százalékkal 1,0441-ig, a japán jen 0,6 százalékkal 109,59-ig drágult az amerikai dollárral szemben. A zöldhasú ezzel már 6,3 százalékos veszteséget szenvedett el idén mindkét deviza viszonylatában.

Az észak-koreaihoz hasonló geopolitikai konfliktusok hatása jellemzően nem tartós; ha nem egy szélsőséges forgatókönyv következik, és nem tör ki egy világháború, akkor a tőzsdei hatásokkal sem kell hosszú távon számolni

– mondta Zsiday Viktor, a Citadella Alap befektetési alapkezelője a Világgazdaságnak. Történelmi példákból látszik, hogy a hasonló, nem háborúhoz vezető helyzetek, mint például a kubai rakétaválság vagy John F. Kennedy elnök meggyilkolása, hirtelen esést hoztak ugyan a piacokon, de közép- vagy hosszú távon nem befolyásolták a tőkepiaci trendeket.

Egy háború esetén a tőzsdék bezárása okozhat nagyobb gondokat. Az első világháború alatt az Egyesült Államokban például fél évig szünetelt a kereskedés, erre a második világháború alatt már nem került sor a tengerentúlon. Európában viszont a frontvonal helyzetének függvényében többnyire zárva tartottak a börzék. Hasonló okok miatt legutóbb a 2001. szeptember 11-i terrortámadás miatt zárt be tőzsde: öt napig nem volt kereskedés New Yorkban. A szükséges adatállomány ugyan megvolt, hiszen azokat több helyen őrzik, de időbe telt, mire minden újra működött” – elevenítette fel Zsiday.

Háborús időszakokban egyébként jellemzően az ipari papírok, azon belül is érthetően a hadiipari részvények szoktak szárnyalni, miközben a szolgáltatási szektor megsínyli a konfliktust.

A második világháború idején például sok helyen még a jegyrendszer ellenére sem volt élelmiszer, miközben az acélipar és a vasút jól teljesített, hiszen hadianyagokra és azok szállítására szükség volt a frontokon

– tette hozzá az alapkezelő.

Az 1896 óta létező Dow Jones index az első világháború elején és végén nagyjából ugyanott állt, igaz, a háború alatt 30-40 százalékkal is elmozdult lefelé, illetve felfelé is. A második világháború egyenlege enyhe emelkedést jelez, noha 1942 áprilisában 44 százalékos mínuszban állt a mutató.

Az 1948-tól 1966-ig tartó nagy tőzsderalit – amely alatt megtízszereződött a Dow Jones értéke – a vasfüggöny felépülése, a koreai és a vietnami háború kitörése sem fogta vissza.

Az 1929–33-as nagy gazdasági világválság végén az sem okozott komoly zavart a tőzsdéken, hogy Franklin D. Roosevelt két hétre felfüggesztette a bankok működését.

A geopolitikai feszültségek néha a várttal ellentétes hatással járnak. Mikor az iraki csapatok 1990 augusztusában lerohanták Kuvaitot, a WTI típusú kőolaj hordónkénti ára a 20 dollár körüli szintről 39,5 dollárra lőtt ki, majd néhány hónap alatt vissza is esett 20 dollárra. „Ebben nemcsak az amerikai stratégiai olajkészletek felszabadításának volt szerepe, hanem annak is, hogy Szaddám Huszein iraki elnök a támadás megindítása előtt nagy mennyiségben kötött határidős olajügyleteket, a kurzus emelkedése után pedig elkezdte zárni a pozícióit” – mondta az alapkezelő.

Ma talán már azért lenne a korábbiakhoz képest más a piaci reakció egy kiterjedő katonai konfliktus esetén, mert a tőzsdék a 20. század első felében nem voltak annyira beépülve a társadalom mindennapjaiba, sokkal kevesebb embernek volt részvénye. Manapság az Egyesült Államokban a nagy befektetési alapokon keresztül már szinte mindenki részvényesnek számít

– emelte ki Zsiday.

Az észak-koreai helyzet eszkalálódása leginkább a szöuli börzén okozhat gondokat, hiszen a dél-koreai főváros nagyon közel van a határhoz, és egy hagyományos rakétával is súlyos károkat lehet benne okozni. „Csak egy olyan esemény miatt zárhatnak be tőzsdét, mint az áramellátás, az internetkapcsolat teljes kiesése vagy szélsőséges szituációban a tőzsde épületének megsemmisülése” – mondta az alapkezelő.