A Magyar Nemzeti Bank (MNB) törvényben lefektetett elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A jegybanknak nincs eredménycélja, de nemzetgazdasági szempontból kedvező, ha elsődleges célját minél kedvezőbb eredmény mellett éri el. Az MNB eredményét részben külső tényezők határozzák meg, de emellett a jegybank elsődleges céljának elérését célzó döntések is hatással vannak az eredmény alakulására. A nyereség mértékére tehát a jegybanknak csak részben van hatása, annak felhasználásáról a jegybanktörvény értelmében az MNB igazgatósága dönt.
A jegybank a nyereséget eredménytartalékba helyezheti vagy osztalékként befizetheti a költségvetésbe. Az MNB részéről a megfelelő mértékű eredménytartalék felépítése a legprudensebb megoldás, ugyanis ez a tartalék nyújthat fedezetet egy esetleges későbbi veszteségre. Ezzel összhangban az elmúlt három évben jelentős mértékben emelkedett a jegybank eredménytartaléka. Az eredménytartalék érdemi növelése mellett 2016-ban osztalék fizetésére is lehetőség nyílt, így támogatva az államadósság csökkenését. A monetáris politika emellett a kamatkiadások mérséklésén keresztül is hozzájárult a költségvetés pozíciójának javításához.
Az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A monetáris tanács döntéseit az MNB-törvényben lefektetett cél, az árstabilitás és a pénzügyi stabilitás elérése motiválja. A monetáris politikai célok elérése érdekében hozott lépések ugyanakkor jelentősen befolyásolják a jegybank eredményét is. Mint hangsúlyoztuk, a jegybanknak nincs eredménycélja, de nemzetgazdasági szempontból kedvező, ha az MNB felelős intézményként ezeket a célokat minél alacsonyabb költség mellett éri el.
Az MNB eredményének alakulását alapvetően a jegybanki célok eléréséhez szükséges intézkedések, illetve külső tényezők határozzák meg. A jegybanki eredmény nagyságát egyrészt a monetáris politika legfontosabb változói (többek között a jegybankmérleg szerkezete, a jegybanki eszköztár jellemzői) befolyásolják. Másrészt a jegybanki eredmény alakulására számos, a jegybank számára külső adottság is hat (például az állami devizakötvény-kibocsátás és -törlesztés, a lakossági devizahitelek forintosításának devizaigénye, a forintárfolyam, a külső kamatok). Az inflációs cél elérése érdekében elindított kamatcsökkentés, illetve a külső sérülékenység csökkentésével összhangban összehúzódó jegybankmérleg a kedvezőbb eredmény irányába hatott.
A jegybanktörvény értelmében az MNB igazgatósága vagy úgy dönthet, hogy az eredményt eredménytartalékba helyezi, vagy úgy, hogy annak egy részét (vagy egészét) osztalékként befizeti a költségvetésbe. Az eredménytartalék növelése a későbbi esetleges veszteségek fedezését segíti, míg a befizetett osztalék a költségvetés pozícióját javíthatja.
Az európai uniós költségvetési szabályok értelmében a jegybank osztalékbefizetése nem minden esetben számolható el költségvetési bevételként, ugyanakkor a veszteségtérítést költségvetési kiadásként kell elkönyvelni. Az osztalék befizetése csökkenti az államadósságot, hiszen az állam finanszírozási igénye a befizetett összegnek megfelelő mértékben csökken, és kevesebb állampapír kibocsátásával is tudja finanszírozni működését. Az eredményszemléletű egyenleget azonban az uniós szabályok értelmében csak a működési és a kamateredmény együttes összegéből származó nyereség befizetése mérsékli, az árfolyameredményből származó nyereség nem.
Az eredménytartalék növelése azért célszerű, mert fedezetet nyújthat esetleges későbbi kockázatokra, így a költségvetés pozíciójára a jövőben – az eredménytartalék mértékéig – nem lesz hatással egy váratlan jegybanki veszteség. Emellett az eredménytartalék növelése rugalmasságot is biztosít: amennyiben a jegybank úgy látja, hogy az eredménytartalék elég magas szintre emelkedett, és a későbbi évek jegybanki eredményével kapcsolatos potenciális kockázatok megfelelő mértékben csökkentek, akkor a későbbiekben az eredménytartalék terhére is fizethet osztalékot a költségvetésnek.
Költségvetési és óvatossági szempontból általában az eredménytartalék növelése célszerű, mert ez csökkenti annak kockázatát, hogy a jegybank esetleges későbbi vesztesége növelje a költségvetési hiány értékét. Mivel az MNB eredményét jelentős részben külső tényezők határozzák meg és a költségvetési hatások aszimmetrikusak, ezért annak érdekében, hogy egy esetleges jegybanki veszteség ne járjon költségvetési térítési kötelezettséggel, a jegybank által elért eredmény tartalékba helyezése a legprudensebb megoldás. Emellett azt is figyelembe kell venni, hogy az elmúlt években a jegybank eredménye nagyrészt árfolyamnyereségből származott, tehát a befizetett osztalék nem csökkentette volna az eredményszemléletű költségvetési hiány értékét. Éppen emiatt célszerű a jövőbeni esetleges veszteségek fedezésére elegendő mértékű eredménytartalék felépítése, hiszen így mérsékelhető annak kockázata, hogy a későbbiekben a költségvetési hiány értékét növelő veszteségtérítésre kerüljön sor. Továbbá nyitva hagyja a lehetőségét annak, hogy az eredménytartalék egy részét osztalékként kifizesse a jegybank a költségvetésnek, csökkentve így az állam finanszírozási igényét. 2013-at követően a folyamatosan pozitív eredmény elérése és eredménytartalékba helyezése miatt az MNB eredménytartaléka fokozatosan emelkedett, és a 2016. évi nyereség tartalékba helyezését követően meghaladta a 160 milliárd forintot.
2016-ban a jegybank vezetése úgy döntött, hogy az eredménytartalék érdemi növelése mellett osztalékot is fizet a költségvetés számára, így segítve az államadósság csökkenését. A 2015-ös évben elért rekordmértékű eredmény arra is lehetőséget biztosított, hogy az eredménytartalék további érdemi növelése mellett, a kockázatokat is figyelembe véve, az MNB 50 milliárd forintos osztalék befizetésével is támogassa az államadósság csökkentését. Érdemes megjegyezni, hogy osztalék befizetésére 2002 óta először tavaly került sor.
Az elmúlt három évben a jegybank nem csak az osztalék befizetésével támogatta az államot: a monetáris politika hatása leginkább a kamatkiadások mérséklésén keresztül ennél jóval nagyobb mértékben javította a költségvetés egyenlegét. Az állampapírpiacon jelentős hozamcsökkenés ment végbe, amiben a 2012-ben elindított kamatcsökkentési ciklus, az önfinanszírozási program, a folyamatosan fegyelmezett fiskális politika és a kedvező nemzetközi környezet egyaránt szerepet játszott. Az ötéves állampapírok hozama 2012 közepe óta 8 százalékról 2 százalék alá, míg a rövid diszkontkincstárjegyek hozama nullára csökkent.
A költségvetés kamatkiadásai ezen tényezők hatására 2013 óta a GDP 4,3 százalékáról 2,6 százalékára csökkentek. 2017-ben ez mintegy 600 milliárd forintot jelent, és így 2013 óta összesen 1600 milliárd forinttal mérséklődött az államadósság után fizetendő kamatkiadás. Az államadósság fokozatos átárazódásának hatására a kamatkiadások mértéke évről évre csökken, értéke hosszú távon a GDP 2,3 százalékára mérséklődhet.
A jegybanki eredmény összetevői
A jegybanki eredmény alapvetően három tényező összegeként alakul ki: (1) a kamateredmény, (2) a realizált árfolyameredmény és (3) a működéssel kapcsolatos kiadások.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.