Ösztönzőkkel pöröghet az Xtend

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) kis- és közepes vállalatokra összpontosítva a főpiac mellett működő külön kkv-platformot hozott létre Xtend néven, ahol még idén elindul a kereskedés. Ahhoz, hogy ez jól működjön, megfelelő befektetői érdeklődés is szükséges.

Az igazi nagy durranás az lenne, ha a kormányzat a keresleti oldalt is hozzáigazítaná a kínálati oldalon tett eddigi erőfeszítésekhez. A kkv-k magas hozammal kecsegtetnek, de a kockázat is nagyobb. Jól működő rendszert kell összeállítani a részvényvásárlók részére. Mivel egy-egy cég önmagában nagy kockázatokat hordoz, ezért a kisebb vállatok részvényeit összevontan, egy diverzifikált csomagban lenne érdemes befektetőként megvásárolni

– mondta a Világgazdaságnak Samu János, a Concorde Értékpapír Zrt. elemzési üzletágának vezetője.

A tőzsdére lépő cégeknek ismertséget és marketingértéket is jelent, hogy megjelennek ezen a platformon.

Tisztább cégnek tartják a börzén jelen lévőket, ami pozitív üzenet mindenki számára. Cserébe ki kell fizetni a tőzsdei költségeket, illetve időben és kellő mélységben kell információkat szolgáltatni, de ezek a költségek az Xtenden jóval alacsonyabbak más platformokhoz viszonyítva. Akik nem tőkebevonási céllal akarnak parkettre lépni, azok zárt körben is megtehetik azt az Xtenden

– tette hozzá Samu János.

A szakértő szerint néhány éven belül akár 50 cég is csatlakozhat az új platformhoz, de ehhez befektetőbarát szabályozási környezetre van szükség. „A lengyel részvénypiac szempontjából például ígéretes próbálkozásnak tűnik a lengyel kormány terve, hogy önkéntesen választható vállalati nyugdíjrendszert hoznak létre. A rendszer alapját az önkéntes nyugdíjpénztárak alkotnák, amelyek a legalkalmasabbak arra, hogy az így keletkező megtakarításokat hosszú távra, például hazai vállalati részvényekbe fektessék” – mondta Samu János.

Ebben a formában a kockázat nemcsak több cég között, hanem időben is hosszan eloszlik. Ha egy-egy vállalat csődbe megy, még mindig jó pár kkv marad az alapban. Sőt a befektetési alapokkal szemben a befektetés ideje is kellően hosszú, arra is van idő, hogy egy-egy cég többéves rossz szériából is magára találjon, és ismét növekedjen az értéke.

„Még a kötelező magánnyugdíjpénztárak idejében is az jelentett gondot a hazai szereplőknek, hogy nem volt elég magyar részvény, ezért fordultak külföldi eszközök felé. Ahhoz, hogy az Xtend jól és kellő forgalommal működjön, megfelelő intézményi keretekre lesz szükség. A kormányzattól nem áll távol az öngondoskodás erősítése, itthon is lehetne találni valamilyen formát erre, de a költségvetés mostani helyzetében akár egy adókedvezmény-rendszer is kivitelezhető lenne a kkv-piac fejlesztésére” – mutatott rá az elemző.

Az Xtend jó működéséhez viszonylag sok cégnek kellene megjelennie, és a befektetőknek hosszú távon érdemes gondolkodniuk. Legalább nyolc-tíz társaságra lenne szükség ahhoz, hogy megfelelő portfóliókat lehessen kialakítani. Nyilván nem várható el egy kkv-platformtól, hogy úgy működjön, mint a nagy tőzsde. Kicsit úgy érdemes erre tekinteni, mint egy transzparens fórumra, amely a kockázatitőke-befektetéshez hasonlít

– mondta Szécsényi Bálint, az Equilor Befektetési Zrt. vezérigazgatója, aki szerint az után, hogy a BÉT alapos előkészítést követően, nemzetközi példákat alapul véve létrehozza az Xtendet, a piaci szereplőknek is mindent meg kell tenniük, hogy megfelelően működjön.

Romániában napirenden van a magánnyugdíjpénztári rendszer átalakítása. Felmerült, hogy a bukaresti tőzsde kkv-piacát, az Aerót is bevonják ebbe, de konkrétumok még nincsenek. Az Aero likviditása rendkívül alacsony, augusztusban a teljes havi forgalom alig 9 millió lej (kb. 607 millió forint) volt, míg a varsói New Connecten ennek több mint tízszerese, 102,5 millió zloty (kb. 7,4 milliárd forint) volt.