Harmadával bővült a lakáshitelezés

Emelkedett az engedélyezett lakáshitelek száma 2017 első felében az előző év azonos időszakához képest, 40 ezerről 45 ezerre nőtt az összes kölcsön, ráadásul a piaci és a támogatott hitelek száma is megugrott – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Statisztikai Tükör című kiadványából. Nemcsak a darabszám nőtt, hanem az átlagos hitelösszeg is 5,5 millióról 6,5 millió forintra emelkedett. Ezeknek köszönhetően harmadával bővült az engedélyezett hitelállomány: 217-ről 291 milliárd forintra nőtt.

Ennek megfelelően a folyósított hitelállomány is emelkedett szinte az összes lakáscélnál. Egyedül az amúgy is marginális hitelkiváltás és egyéb célok esetén láthattunk visszaesést. A lakásépítésre folyósított hitelek száma több mint a duplája lett. Az új lakás vásárlására folyósított kölcsönök száma 62 százalékkal, a használt lakásokra jutóké 12 százalékkal, a korszerűsítés-felújítás céljára folyósított kölcsönöké pedig 8 százalékkal nőtt a januártól júniusig tartó időszakban.

Az összes folyósításból most is a használtlakás-cél emelkedett ki a legnagyobb arányban, a felvett hitelek közel 65 százalékát költötték erre, ami az állomány 74 százaléka. Az építkezés az állomány 10 százalékát, a darabszám 12 százalékát jelentette, az újlakás-vásárlás pedig 7, illetve 5 százalékát hasította ki az állománynak, illetve a darabszámnak. A korszerűsítés ugyan a kölcsönök 13 százalékát adta, ám ez az állomány tekintetében alig 6 százalék volt.

Népszerűnek bizonyult a családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK). Az első fél évben közel 13 ezren igényelték a támogatást, összesen 27,6 milliárd forint értékben, míg a tavalyi év azonos időszakában mindössze 7664 igénylés érkezett 14,3 milliárd forint értékben. A KSH kiadványa szerint a lakáshitelezési boom a CSOK mellett a lakásépítés után visszaigényelhető áfának, az új lakások áfacsökkentésének is köszönhető. A növekedés a felépített lakások 46 százalékos bővülésében szintén megfigyelhető.