Több mint tíz év után dollárkötvényt bocsát ki Kína

A kínai pénzügyminisztérium szerdán bejelentette, hogy a közeljövőben kétmilliárd dollár értékben bocsátanának ki dollárban denominált államkötvényt a hongkongi értéktőzsdén, fele-fele arányban öt-, illetve tízéves lejáratra. A pénzügyminisztérium szűkszavú közleményéből nem derült ki sem a kibocsátás pontos időpontja, sem a kamatvárakozás.

Kína utoljára 2014 októberében bocsátott ki 1,7 milliárd dollár értékben dollárban, illetve euróban denominált öt- és tízéves lejáratú szuverén kötvényeket. A mostani művelet inkább jelképes jelentőséggel bír, mivel a pekingi kormány könnyedén tudja finanszírozni hiteligényét a belső piacon összegyűjtött jüanból, nem is beszélve a hatalmas, háromezer dollárt meghaladó devizatartalékról. Csak az idei első kilenc hónapban legalább 2400 milliárd jüan (365 milliárd dollár) értékű állampapírt értékesítettek a kínai belső piacon.

Mindazonáltal a dollárkötvény kibocsátása jó lehetőséget teremt a befektetői hangulat felmérésére, ráadásul a kialakuló kamathozam referenciaként szolgálhat a kínai vállalatok kötvénykibocsátásához. Ha a kamat alacsony lesz, az azt jelenti, hogy a kereslet erős az államkötvények iránt, azaz a befektetők bíznak a kínai pénzügyi rendszer stabilitásában.

A három nagy nemzetközi hitelminősítő közül a Moody's Investor Service májusban, a Standard & Poor's pedig szeptemberben rontotta egy fokozattal Kína hosszú futamidejű – amúgy elsőrendű befektetői – államadósságának besorolását a gyors hitelkiáramlásból eredő reálgazdasági és költségvetési kockázatokra hivatkozva. Egy ilyen lépés általában azzal jár, hogy az adott ország államkötvényét magasabb hozammal lehbanket értékesíteni.

A Bloomberg hírügynökség által megkérdezett szakértők azonban arra számítanak, hogy robusztus lesz a kínai államkötvény iránti kereslet, a leminősítés „nagyon kis hatással járt”.

Ha sikeres lesz az államkötvény-kibocsátás Hongkongban, egy referencia kamat kialakulásával elősegítheti azt, hogy a kínai állami vállalatok kisebb kamattal tudjanak felvenni dollárhitelt, és így segítsék őket a fájdalmas átszervezések vagy a masszív infrastrukturális projektek finanszírozásában – mutatott rá Anthony Leung, a Wells Fargo amerikai bankház elemzője.