Szűk sávban mozoghat az idén a forint

Kiszámítható évet zárt a forint, a hazai deviza a 303–315 közötti keresztárfolyamon mozgott egész évben az euró ellenében, és több mint 10 százalékot erősödött a dollárral szemben, de utóbbi inkább az amerikai deviza lejtmenetének köszönhető. A forint a Magyar Nemzeti Bank szándékai szerint mozgott, a hazai jegybank ellene ment a szigorító európai trendnek, és továbbra is ultralaza monetáris politikát folytat. A deviza ugyanakkor nem sérülékeny, mivel a magas folyó fizetésimérleg-többlet, valamint a beáramló, uniós fejlesztési források is biztos támaszt nyújtanak a számára.

A forint volt idén a legkisebb reálhozamú fejlődő piaci deviza, ami önmagában elég ahhoz, hogy jövőre se erősödjön meg – mondta a Világgazdaságnak Móró Tamás. A Concorde Értékpapír Zrt. vezető stratégája úgy véli: a lakossági állampapírok kivételével sem a belföldi, sem a külföldi befektetőknek nem vonzók a magyar eszközök. Hozzátette azonban: a piac már nem tartja kockázatos eszköznek a forintot, csak a negatív reálkamat tartja távol a tőkét. Az elemző szerint tőkekiáramlást láthatunk 2018-ban, de ettől sem gyengül meg túlzottan a forint, mivel az erős fundamentumok tartják a keresztárfolyamot. Móró további, de nem jelentős gyengülésre számít, szerinte a kurzus 315–320 forintig csúszhat.

Egész évben kiegyensúlyozott és az egyik legkisebb volatilitású feltörekvő piaci deviza volt a forint – összegzett Ötvös Mihály. A CIB Bank devizapiaci üzletkötője elmondta: a 306–314 forint közötti eurókurzus alig 3 százalékos sávot jelent, igaz, 2016-ban még szűkebb volt a mozgástere. Kiemelte, hogy ugyan az MNB-nek hangsúlyozottan nincs árfolyamcélja, de az év során bizonyos szinteknél kommentárokkal befolyásolta a kurzust. Ötvös szerint: az erősödő forint monetáris oldalról szigorítást jelent, amit a jegybank nem szeretne engedni.

Idén erősödhet a forint, jellemzően 306–312 közötti keresztárfolyamot vár az elemző. Hozzátette: ez elég szűk sáv, kimozdulhat belőle a kurzus, de 300 alatti és 320 fölötti keresztárfolyamra nem számít. Az elemző szerint a jegybank akár meglepetést is okozhat, ha elmozdul az ultralaza monetáris politikától, például azzal, hogy kivezeti a nem konvencionális lazítóeszközöket. Mint fogalmazott: a Fed már egyértelműen szigorít, az EKB is elkezdheti az enyhe szigorítást 2018 második felében, a hazai infláció is emelkedhet, ezekre pedig az MNB-nek reagálnia kell.

Forintgyengülésre és 315–320-as szint között mozgó euróra számít az idén Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. devizapiaci elemzője, aki úgy látja, hogy a keresztárfolyamot a két jegybank eltérő politikája mozgatja. Az Európai Központi Bank szeptemberben kivezetheti a mennyiségi lazítóprogramot, a jövő év harmadik negyedévében pedig kamatot emelhet, ami euróerősödést hozhat még az idén. Ezzel szemben Varga szerint az MNB nem változtat a laza monetáris kondíciókon, kényelmes számára a jelenlegi árfolyam. Hozzátette: a jegybanknak szinte korlátlan az eszköztára ahhoz, hogy egy váratlan, erős gyengülés esetén közbelépjen, és erősítse a kurzust. Az MNB „elment a falig” a lazítás útján, könnyen hátra tudna lépni és verbálisan beavatkozni az árfolyamba. – Az elemző azonban nem számít nagyobb gyengülésre, mivel az erős fundamentumok, amelyek tartják az árfolyamot, várhatóan az idei évben is fennmaradnak.