Három és fél éves csúcsra ért az olaj

Több mint egy százalékkal drágult tegnap a világ két fő kőolajfajtája. Az északi-tengeri Brenttel hordónként 75,89 dolláron, a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) amerikai könnyűolaj-féleséggel pedig 70,69 dolláron is kötöttek üzletet. Mindkét alaptípus jegyzésára legutóbb 2014 novemberének végén járt hasonló szinteken.

Az olajár geopolitikai feszültségek miatt került nyomás alá.

„Venezuelában napi félmillió hordóval csökkent a kitermelés, mert a válság miatt sok beruházás elmaradt a közelmúltban, és egyszerűen nem tudnak többet termelni. Pedig Venezuela az OPEC és a hozzá csatlakozó országok 1,8 millió hordós kitermeléskorlátozásában csak napi 100 ezer hordóval részesedne. Iránnal kapcsolatban Donald Trump amerikai elnök szombaton dönt arról, hogy visszaállítják-e az atomalku előtti szankciókat. Ha igen, akkor az is félmillió hordóval csökkentheti az olajpiaci kínálatot” – hívta fel a figyelmet Gaál Gellért, a Concorde elemzője.

Szerinte az OPEC

a termelés-visszafogás 2016-ban kitűzött céljait ebben a hónapban elérheti, így a kereslet és a kínálat szinte egyensúlyi helyzetbe kerül, ami viszonylag ritka esemény az olajpiacon.

„Így bármilyen apróbb, a kínálatot veszélyeztető hír felértékelődhet, nagyobb hatást válthat ki. Felmerülhet a napi 1,8 millió hordós korlátozás csökkentése, mert az igények növekedését önmagában az amerikai palaolaj-termelés pluszteljesítménye nem tudja kielégíteni. A hosszú távú határidős árak viszont alacsonyabbak, mint a jelenlegi azonnali árak. A WTI-nél 6,5, a Brentnél 5 dollár körüli az eltérés. Szaúd-Arábiának is az az érdeke, hogy ne csökkentse a visszafogást, mert egyrészt a költségvetése magasabb olajárnál van egyensúlyban, illetve a Saudi Aramco 2019-re átcsúszó elsődleges részvénykibocsátása (IPO) is magasabb olajáron lehet sikeresebb” – fogalmazott Gaál Gellért.

A teljes cikket a Világgazdaság keddi számában olvashatja