Küszöbön az Aegon Hitel megszerzése

Az MNB szerint megtörtént már a hitelezési fordulat, azaz újra nő a lakossági hitelállomány. Hogy áll ezen a téren a Raiffeisen Bank?

Nagy felzárkózók akarunk lenni, s azt kell mondanom, jól is haladunk. Tavaly sikerült megdupláznunk a jelzáloghitel-állományunkat, de még ennél is szebben indult az idei év: az időarányos növekedésünk 150 százalék, tízmilliárd forintos új hitelállományról beszélhetünk. Emellett nem felejthetjük el, hogy nemcsak az új üzletekkel, hanem akvizícióval is növekszik a hitelállomány az Aegon Hitel ügyfeleinek átvételével.

Mikorra várható az akvizíció lezárása?

A június elején tett bejelentés óta dolgozunk az átvétel előkészítésén, valamint az MNB- és a GVH-hozzájáruláson. Ezt követően, várhatóan október elején fogjuk a tranzakciót lezárni.

Milyen állományt vesznek át, milyen terveik vannak az új ügy­felekkel?

A portfólió kifejezetten jónak mondható, s – mint kiderült – a többség klasszikus jelzáloghitel, az állományon belül kevés például az életbiztosítással kombinált kölcsön. A teljesítő portfólió igen jó számokat mutat, ráadásul remek lehetőséget látunk abban, hogy az Aegon Hitel ügyfelei – épp a finanszírozó szűk termékpalettája miatt – jól megszólíthatók. Ne feledjük el, a normál piacon az ügyfelek nyolcvan-kilencven százaléka annál a hitelintézetnél vesz igénybe más banki szolgáltatásokat is, amelynél a jelzáloghitele van. Erre alapozhatunk tehát új, leendő ügyfeleink esetében is.

Az egyéb termékek terén hogyan áll a Raiffeisen? Lesz kínálat az aegonosoknak?

Személyi kölcsönök terén sikerült a piac felett nőnünk tavaly, ott is sikerült a duplázás. Az idén májusig 60 százalékos volt a bővülés az előző év májusához viszonyítva. Vonzó ajánlataink vannak új és – természetesen – régi ügyfeleink számára, persze nemcsak a hitelek, de a számlaszolgáltatások terén is.

Térjünk kicsit vissza a jelzálogpiacra. Hozott-e élénkülést a CSOK, és ha igen, milyen szegmensekben? Országos fiókhálózattal rendelkező bankként hogyan látják: valóban a vidéki ügyfelek lehetősége a CSOK?

A kedvezményrendszer hatását természetesen érezzük, és erényének tartjuk, hogy mára beépült az emberek tudatába is, azaz keresik a lehetőséget. Ami a Budapest-vidék összehasonlítást illeti, itt kettősséget érzünk. Való igaz, hogy vidéken a támogatásokból jóval könnyebb megfelelő lakást vásárolni, hiszen alacsonyabbak az ingatlanárak, ám a másik oldalon, a jövedelmi helyzet tekintetében, a fővárosban élők állnak jobban.

Miként vélekedik a jegybank hitelfékszabályainak módosításáról? Szükséges és arányos volt-e?

Az MNB szabályozása jó keretet ad a pénzintézeteknek és az ügyfeleknek is arra, miként gondolkodhatnak felelősen a hitelezéssel kapcsolatban. Azt, hogy az ősztől a jegybanki szabályozás nem támogatja a hároméves kamatfixálás mellett nyújtott hiteleket, érthetőnek tartjuk, hiszen egy ilyen kölcsönt, mondjuk, húsz évre felvevő ügyfél fokozottan ki van téve a kamatkockázatoknak. Mi nem is kínáljuk ezt a fajta konstrukciót. Ugyanakkor az ötéves kamatperiódusra hozott hasonló szűkítő szabályozás egy kicsit erősnek látszik. Főleg annak fényében, hogy a hitelfelvevők tudatossága köszön vissza abban, hogy a bankunknál több mint 80 százalék azon ügyfelek aránya, akik öt-, illetve tízéves fix kamatozás mellett döntenek. Ebből 20 százalék esetében a futamidőt a kamatperiódushoz kötik, és így öt vagy tíz évre veszik fel a jelzáloghiteleket – ily módon teljesen kizárják a kamatkockázatot.

A jegybank nyilván azért lépett, mert megindult a referenciakamatok emelkedése. Mennyiben tudja ezt a hatást semlegesíteni a banki verseny?

Az utolsó negyedév és különösen a június olyan méretű kamatemelést produkált a piacon, amelyet a bankok bizonyosan nem tudnak maguktól közömbösíteni, bár ma a legtöbb bank – és köztük a Raiffeisen is – jelentős betétállománnyal és kiváló hitel/betét mutatóval rendelkezik. Az, hogy az MNB az új szabályozással szűkebb területre összpontosítja a versenyt, természetesen rákényszeríti a bankokat, hogy marzsaik csökkentésével legyenek attraktívabbak a piaci kínálatok terén – e tekintetben persze kérdéses, hogy milyen profitelvárás mellett kell dolgoznia az adott hitelintézetnek. Emellett azt gondolom, hogy a piaci szereplők mind nagyobb részben támaszkodnak majd a jegybank nyújtotta támogató lehetőségekre – a Raiffeisen üzleti terveiben komolyan számolunk a MIRS kamatcsere-akciók lehetőségével.

A teljes interjú a Világgazdaság hétfői számában olvasható