Népszerűbb lehet a végig fix kamatozás

Nagymértékű átrendeződést hozhat a lakáshitel-szerző­dé­seknél az adósság­fék­­sza­bályok októberben várható módosítása: az új feltételrendszer ugyanis egyértelműen a tíz éven túl fix kamatperiódusú konstrukciók felé tereli az ügyfeleket. A lakás­hiteladósokat szintén óvatosságra intheti, hogy viszonylag enyhe mértékben ugyan, de az utóbbi hónapokban növekedésnek indultak a kamatok is.

Az október 1-jétől hatályos – a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pénzügyi Stabilitási Tanácsa által bejelentett – módosítás szerint nagyban szigorodnak a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutatójára (JTM) vonatkozó szabályok. A lényeg, hogy

az új, öt évnél rövidebb kamatperiódusú forint-jelzáloghitelek felvételekor az adós havi törlesztőrészleteinek összege nem haladhatja meg a rendszeres havi nettó jövedelem 25, illetve – magasabb jövedelemnél – 30 százalékát.

Az öt évnél hosszabb, de tíz évnél rövidebb kamatfixálású jelzáloghiteleknél az arány a rendszeres havi nettó jövedelem 35, illetve 40 százaléka lehet, a legalább tíz évig vagy végig fix kamatozású hiteleknél viszont már 50, illetve 60 százalékos a JTM-limit. Jövő év július 1-jétől változik a nagyobb törlesztési arányhoz szükséges jövedelem határa is: a magasabb arányú törlesztőrészletek vállalását a rendelet jövő év július 1-jétől 500 ezer forintos havi jövedelemnél teszi lehetővé a jelenlegi 400 ezer helyett.

Az új feltételrendszerben így egyértelműen azoknak az adósoknak lesz könnyebb dolguk, akik legalább tízéves kamatfixálást vállalnak a szerződésben, eközben az éven belül változó kamatozású hitelek súlya minimálisra csökkenhet. (Fontos figyelembe venni, hogy az új adósságfékszabályok változatlanul az öt éven túli futamidejű jelzáloghiteleket érintik majd.)

A tíz éven túl fix kamatú változatokból a jegybanki statisztikák szerint még egyáltalán nincs sok a friss kölcsönöknél sem: a 2018 első öt hónapjában kötött, csaknem 314 milliárd forintnyi lakáshitel-szerződés mindössze 6 százaléka tartozott ebbe a kategóriába, sőt ez az arány az utóbbi években szinte változatlan is maradt. Az is igaz, hogy a változó kamatozású vagy legfeljebb egyéves fixálású lakáshitelek aránya rohamosan csökken az új kihelyezéseken belül: idén az első öt hónapban 24,2 százalékot ért el, szemben az egy évvel korábbi 38,8-del. A legnagyobb – 44,3 százalékos – szeletet az egy és öt év közötti kamatfixálású kölcsönök adták január és május között, míg az öt és tíz év közöttiek a bő egynegyedét.

A teljes cikk a Világgazdaság szerdai számában olvasható