Megtáltosodott tegnap a forint, reggeltől megállás nélkül erősödött, és újra 327 forint alá került az euró ára. Ugyan több elemző azt várta, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tegnapi ülésén kommentálja majd a kurzust, és megpróbálja „lebeszélni” a forintot, de a szűkszavú közleményben az MNB egy szót sem ejtett a devizáról. A Reuters kérdésére is csak annyit közölt a jegybank, hogy a legutóbbi, június 19-i közleményüket tartják továbbra is irányadónak, azaz csak az infláció mértékére figyelnek. A kormány is reagált, Adorján Richárd, a Pénzügyminisztérium költségvetésért felelős helyettes államtitkára az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén leszögezte:
a tárca nem aggódik az árfolyam miatt, a jövő évi büdzsére nincs hatással, és az inflációs és növekedési prognózison sem kell változtatni.
Kormányzati források az ATV-nek úgy nyilatkoztak: csak a sajtó „tupírozza naggyá” az árfolyamgyengülést, az sem a kormánynak, sem a lakosságnak nem okoz problémát.
Valószínűleg korrekciót látunk, ilyen magas szinteken a piac mindig rendkívül érzékeny
– közölte lapukkal Ötvös Mihály, a CIB Bank szenior deviza-üzletkötője. A devizapiaci forgalom délelőtt volt igazán magas, a jegybanki ülés után csökkent. Valószínűleg az MNB-közlemény hatására óvatosabbak lettek a befektetők, a likviditás csökkent, és nagyobb mozgást okoztak a vételi ajánlatok. A szakember szerint a következő napokban hasonló mintázat jöhet a kurzusban, nem lesznek ritkák a napi 0,5 százalékot meghaladó mozgások. Az MNB ma adja ki a tegnapi ülés jegyzőkönyvét, és a piac kíváncsian várja, elhangzik-e valamilyen bővebb nyilatkozat az árfolyamról. A jegybank is tudja, hogy sokan spekulálnak a deviza további gyengülésére, ráadásul a tartósan alacsony árfolyam beépülhet az inflációba, ami így hamarabb kényszerítheti szigorításra a jegybankot, mint szeretné – vélte Ötvös.
A forint április elején kezdett zuhanni, azóta több mint 6,5 százalékot gyengült az euróval szemben. Jól jártak tehát azok a kisbefektetők, akik kiszálltak az elmúlt napokban-hetekben devizás befektetéseikből. Bár az OTP Bank lapunkat úgy tájékoztatta, az elmúlt hetekben nem tapasztaltak különösebben nagy forgalmat a devizaváltásoknál, és a CIB ügyfeleit is csak kisebb mértékben mozgatta meg a drága euró, a statisztikákból látszik azért, hogy sokan döntöttek úgy, realizálják az árfolyamnyereséget eurós vagy dolláros befektetéseiken.
Az MNB tegnap tette közzé friss mérlegstatisztikáit, ezekből kiderült: májusban, amikor hosszú idő után először 320 forint fölé ugrott az euró ára, több mint 11 milliárd forintnyi devizabetétből szálltak ki a kisbefektetők. A forintbetétek állománya ugyanekkor több mint 100 milliárd forinttal gyarapodott. A háztartásoknak a hazai hitelintézeteknél május végén 1171 milliárd forintnyi devizabetétjük volt, a teljes devizabetét-mennyiség azonban ennél több lehet, hiszen külföldi bankoknál is tarthat pénzt a lakosság.
A jegybank első negyedéves adatai szerint összesen csaknem 1860 milliárd forintnyi devizabetét volt a háztartások számláin március végén.
A lakosság elég nagy összegű külföldi készpénzt is felhalmozott az elmúlt években. Az első negyedév végén 293 milliárd forint körül volt az állomány, a csúcsidőszakban, 2016 derekán 324 milliárd forintnyi valután ültek a háztartások. A készpénzkészletekre viszonylag kevéssé hat az árfolyam, de 2016 harmadik negyedévében, amikor folyamatosan erősödött a forint, és 310 forint alá került az euró ára, csaknem 165 milliárd forint áramlott devizabetétekbe.
A teljes cikk a Világgazdaság szerdai számában olvasható
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.