Átalakítja az MNB a monetáris eszköztárát

A normalizáció a nem konvencionális eszközökkel kapcsolatos lépésekkel fog kezdődni, a korábban aktívan használt hat rövid eszközből kettőt fog a jegybank aktívan használni

– mondta Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a kamatdöntés után tartott sajtótájékoztatón. A két meghatározó nem hagyományos eszköz a kamatfolyosó és a deviza kamatcsere ügyletek (FX-swap) lesznek. A fennálló FX-swapállomány futamidőstruktúrájába és az összmennyiségen változhat az FX-swap, azonban nem csökkenhet nullára. A mostani, 3 és hat hónapos kamatcsere-ügyletek helyett inkább 12 hónapos eszközöket tenderezhet a jegybank. A kamatofolyosó szélessége és szimmetriája egyaránt változhat, erről nem árult el részleteket az MNB alelnöke.

A három hónapos betéti állományt nullára csökkentik, a következő tendereken nem vehetik igénybe ezt a pénzintézetek, az utolsó tendert ma (szerdán) tartja az MNB. Az alapkamat ezután a kötelező tartalék lesz, a preferenciális kamat így 90 bázispont lesz, így érdemi likviditást köt le. Nagy Márton hangsúlyozta: az eszköztár átalakításával készülünk fel a normalizációra, de ez még nem jelent normalizációt.

A monetáris politikai célú kamatcsere-ügyletek (MIRS) felülvizsgálata alapján az eszközt 2018 december 31-ig kivezeti, fokozatosan, lépésenként. A jelzálogleveleket cask szeptember 30-ig vásárol a jegybank másodlagos piacon, elsődleges piacon December 31-ig vásárolnak jelzálogleveleket.

1000 milliárd forintos program indul

Az MNB bevezeti a növekedési hitelprogram (NHP) fixet, ami a mostani vállalati hitelpiacról hiányzó hosszú futamidejű, fix kamatozású hitelek állományát növelheti. A korábbi NHP harmadik szakaszához hasonló less, azonban sokkal célzottabb, így a likviditás preferenciális betétben csapódik le, nem az egynapos betéteknél.

A program keretösszege 1000 milliárd forint, a kkv-k legfeljebb 2,5 százalékos kamatot fizethetnek, a refinanszírozási kamat nulla, a futamidő három és tíz év közötti és legfeljebb 1 milliárd forintot vehet fel egy cég.

Nagy Márton hozzátette: kiszámoltuk, hogy az NHP fix bevezetése és a 3 hónapos betéti eszköz nullára csökkentése szerint a sterilizációs átlagkamat hozzávetőleg változatlan marad.

A monetáris tanács felkészült a monetáris politika fokozatos és óvatos normalizációjára – olvasható a jegybanki döntésről szóló közleményben. A változás ideje azonban még nem érkezett el – kommentálta a közleményt Nagy Márton, az MNB alelnöke. Az infláció fenntarthatóan – a korábbiakhoz hasonlóan – 2019 közepén érheti el a 3 százalékos célt. Az alelnök hozzátette: emiatt a laza monetáris kondíciók fenntartása szükséges. A kiszorítandó likviditásról legközelebb decemberben fogunk dönteni.

A rövid oldali eszköztárat egyszerűsítettük, a hosszú oldalit pedig finomítottuk – fejtette ki Nagy Márton. Az eddigi hat nem konvencionális eszközzel a jegybank nulla közelébe szorította le a kamatokat, 2016 szeptember óta pedig más célokat is szem előtt tartottak egészen az utóbbi hónapokig, amikor az infláció került újra a fókuszba.

A jegybanki alapkamatot változatlanul 0,9 százalékon hagyta a monetáris tanács a keddi kamatdöntő ülésén és az egynapos betétre továbbra is -0,15 százalék maradt a kamat. Ezzel már több mint két éve, 2016 májusa óta nem változtatott az irányadó rátán az MNB.

Egy hónapos csúcsra húzta a forintot az MNB bejelentése

Közel egy hónapos csúcsra erősödött a forint az euróval szemben kedden, miután az MNB a kamatdöntő ülést követően délután három órakor kiadott közleményében jelezte, hogy felkészült monetáris politikájának óvatos és fokozatos normalizálására.