Hogyan tovább a forinterősödés után?

Úgy tűnik, az MNB szakított azzal a piac által is gondolt állásponttal, hogy az EKB kamatpolitikájával összhangban szigorítana a monetáris kondíciókon. Nagy Márton alelnök nyilatkozata szerint így már az első negyedévben sor kerülhetne a bankközi kamatszint emelésére – ezt az egyre jobban emelkedő adóval tisztított maginfláció indokolná.

A továbbra is erős hazai konjunktúra és a munkaerőhiány miatt kialakult két számjegyű bérnövekedés szabad kapacitások hiányában már emeli a gazdaság jóval nagyobb szeletét adó szolgáltatások áremelkedési ütemét. A bérkiáramlás pedig nem állt le, kérdés, hogy a lassuló nemzetközi konjunktúra miatt nem jön-e munkaerőpiaci fordulat. A tényleges infláció és az inflációs várakozások így emelkednek, még akkor is, ha rövid távon az olajár esése miatt a „headline” mutató csökkent.

Miután pedig a magyar reálkamatszint a világ összes országa közül a leginkább negatív, indokolt lenne a monetáris szigorítás.

Ezzel párhuzamosan a német, a francia és az olasz gazdaság is recesszióhoz közeli állapotba került. Emiatt viszont az idén őszre várt EKB-kamatemelést teljesen kiárazta a piac, legkorábban jövőre számítva ilyen lépésre. Ezzel szemben itthon a lakossági fogyasztás és a beruházások kiemelkedő bővülése erőteljesen támogatja a növekedést.

Ennek alapján az EKB és az MNB monetáris politikai pályája eltérne egymástól, az ilyen divergencia pedig a devizaárfolyamok legfőbb mozgatórugója szokott lenni. Nem meglepő tehát a forint ereje, amelyre még rásegített az is, hogy a piac eléggé shortos, azaz gyengülésre spekuláló állapotban kapta a hírt, ez is segítette az erősödést, amely a régiós szektortárssal, a lengyel zlotyval szemben is látványos volt.

A technikai elemzők szerint a 315-316 forint körüli euróárfolyam jelent egy támaszt, de ennél sokkal fontosabb, hogy az MNB végül tényleg meglépi-e a most belengetett szigorítást. Ha a fenti szempontok miatt ez mégsem következik be, akkor ismét a 320 forintos szint fölé emelkedhet az árfolyam.