Idén fókuszba kerül az amerikai dollár

A tavalyi év gyenge fejlődő piaci teljesítményét jelentős részben a dollár erősödése és ezzel párhuzamosan az említett országokból meginduló tőkekiáramlás okozta. A klasszikus modell szerint ha a világ növekedési problémákkal küzd, viszont a relatíve zárt amerikai gazdaság jól teljesít, akkor a zöldhasú erősödik.

Ugyanakkor az év végével már számos fejlődő piaci deviza árfolyama felfelé indult, miközben úgy tűnik, a Fed kevésbé lesz eltökélt a további kamatemelésekkel kapcsolatban.

Számos nyersanyag, az arany és a részvénypiac további sorsa is azon múlik, mi lesz a dollárral a jövőben. Az amerikai nagyvállalatok esetében számos profitfigyelmeztetés érkezett a nemzetközi értékesítési kilátások romlása miatt. Az egyébként sem olcsó Apple termékei a fejlődő piacokon még inkább elérhetetlenné váltak. Ha gyengülne az amerikai deviza, az javítaná az értékesítési lehetőségeket és a profitabilitást. A technikai képet nézve úgy tűnik, az euró-dollár keresztárfolyam kitört az elmúlt hónapok szűk kereskedési sávjából, amit a Fitch friss figyelmeztetése is katalizált.

Számos okból nem várható a leminősítés, de a piacnak elég volt egy ilyen szikra. A következő nagy technikai szint az 1,1620–30, ennek áttörése esetén nyílna tér további jelentős euróerősödésre.

A dollárnak sokat segített a Fed kamatemelésével párhuzamosan nö­vekvő mérlegfőösszeg az EKB-nál. Ugyanakkor az eurózóna három nagy gazdasága is recesszióközeli állapotba került az év végén, a német ipari termelés továbbra is zsugorodik, miközben az európai szolgáltató szektor gyengébben nő. Ebben lehetnek átmeneti tényezők, de az idei évre tervezett európai kamatemelés elmaradása szinte biztosra vehető.

Mindezek miatt a fundamentális kép nem támogatja a dollár érdemi gyengülését, a technikai kép és a befektetői pozicionáltság viszont az év elején valószínűsítette ezt. Ezt követően ismét a relatív monetáris politikai irányok alakulása lesz a meghatározó. A konszenzus szerint 1,20 feletti keresztárfolyam esedékes az év végén.