A dollár erősödése új helyzetet teremt

Sok piaci szereplő játszik az utóbbi időben arra a forgatókönyvre, amelyben a gyengélkedő kötvények mellett erős a részvénypiac, de ez véleményünk szerint csak akkor állhat fenn említésre méltó ideig, ha a Fed aktivizálja magát a mennyiségi lazítás terén. A Fed ugyanakkor arra készül, hogy lassítsa az eszközeladások ütemét – ezzel is enyhítve a likviditáscsökkentés mértékét –, de elképzelhető, hogy ez nem lesz elegendő, és ennél karakteresebb lépéseket kell tenni a lazítás irányába.

Azoknak, akik a gyenge kötvények és erős részvények együttállására építették a pozícióikat – és ezek száma globálisan is jelentősre nőtt az utóbbi időben –, csalódást okozhatott a szerdai ötéves lejáratú amerikai állampapír-aukció sikere és ennek nyomán az amerikai kötvényhozamok esése.

A legalkalmasabb viszonyítási alapként szolgáló tízéves amerikai állampapír hozama is meredeken esett, miután tesztelte a 2,6 százalékos szintet.

De ami még inkább fenyegető az erős részvénypiacban érdekeltek számára, az a dollár hirtelen erősödése és az, hogy a jen tartja a lépést a dollárral. Úgy tűnik, hogy jelenleg a devizapiacról indulnak ki a legjelentősebb ármozgások, és ha ez így folytatódik, vagy esetleg fokozódik, rég nem látott szintekre térhet vissza a volatilitás a különböző piacokon. Leginkább a feltörekvő piacok devizái lehetnek sérülékenyek, és a japán jennek van a legjobb esélye arra, hogy hosszabb távon is tartsa az értékét a dollárral szemben.

Az euró-dollár letörte a kulcsfontosságú 1,12-os szintet, és mivel ennek különösebb fundamentális oka nincs, lehet, hogy egy trend kezdetéről van szó. A devizakereszt legutóbbi kísérletét ennél a szintnél az EKB március 7-i ülése után figyelhettük meg, de akkor nem maradt tartósan 1,12 alatt.

Mindebből adódóan ígéretes lehet a dollár longolása a fő devizapárokban, köztük a nyersanyagdollárokkal (ausztrál, kanadai, új-zélandi dollárok) szemben is, a kivétel az amerikai dollár-japán jen kereszt lehet a jen említett potenciálja miatt.