A magyar lakosság szegényebb fele a teljes nettó vagyonnak mintegy 9 százalékával rendelkezik – mondta a háztartási vagyonfelmérés eredményeinek bemutatásán Huszár Gábor, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértője. A társadalom leggazdagabb tíz százaléka a teljes vagyon 56 százalékát birtokolja, a felső 1 százalék részesedése pedig 25,2 százalék a teljes, 108 665 milliárdos lakossági vagyonból.
Lényeges, hogy a legszegényebb tized vagyona mínuszos, vagyis nagyjából egy millió magyarnak 476 milliárd forint tartozása van.
A társadalom polarizációja megfigyelhető: ugyan a társadalom szegényebb felének vagyona nem változott érdemben, sőt, mintegy 0,2 százalékponttal emelkedett, addig a felső 1 százalék részesedése 1,9 százalékponttal nőtt a teljes vagyonból. A felső tíz százalék 53 százalékról 56,4 százalékra növelte a vagyonrészesedését, ez alapján elsősorban a hatodik, hetedik, nyolcadik és kilencedik decilis vagyonának relatív csökkenése figyelhető meg. Nettó értelemben minden decilis növelte a vagyonát 2014 és 2017 között, az egy háztartásra jutó vagyon 18,3 millió forintról 27,1 millió forintra emelkedett.
A háztartások teljes vagyona 2014 és 2017 között 44 százalékkal nőtt, elsősorban az ingatlanvagyon értéke emelkedett a vizsgált időszak alatt.
A vállalatok szerepe egyre nagyobb a jövedelem-termelésben – mondta Simon Béla, az MNB elemzője a nem pénzügyi vállalati szektor kiadvány ismertetésekor. A magyar cégek pénzügyi eszközei jelentősen elmaradnak az európai átlagtól, különösen a kötvénykibocsátásban figyelhető meg lemaradás az uniós átlaghoz képest. Míg a közösségi vállalatok vagyona és árbevétele emelkedik, addig a hozzáadott értékük csökken.
A jegybanki felmérés szerint a legmagasabb bruttó hozzáadott érték az iparban figyelhető meg – 37 százalék – az egyéb kategóriában 10 százalék körüli a mutató, míg a kereskedelemben 14 százalék.
Az 1 milliárd forintnál nagyobb vagyonú cégek aránya mintegy 2 százalék, mégis, az árbevétel 72 százaléka, a munkavállalók fele és az eredmény kétharmada származik ezektől a vállalatoktól. Ennek oka, hogy a nagyobb vállalatok hatékonyabban működnek, mint a kisebb cégek. A tulajdonosi szerkezet vizsgálatából az derült ki, hogy a közösségi tulajdonban lévő vállalatok kevésbé hatékonyan működnek, mivel a nettó árbevételre jutó eszközállomány közel 80 százalékkal magasabb, mint más tulajdonos esetén, és a személyi ráfordítások aránya 18,9 százalékos, míg a magánszektorban ez 9,6 és 11,3 százalék között mozog.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.