Egyelőre figyelmen kívül hagyja az indiai piac Donald Trump fenyegetését és a vártnál gyengébb GDP-adatokat is. A részvénypiacok raliznak: hétfőn a két vezető index, a Nifty 50 és a Sensex is 1 százalék fölött emelkedett, az árfolyamok az országos választás óta nőnek. A rúpia dollárral szembeni keresztárfolyama gyakorlatilag változatlan az év eleje óta. Az államkötvényhozamokra a választások óta nagy a kereslet: a két- és a tízéves eszköz hozama is másfél éves mélypontra ért.
Pedig a hétvége két fejleménye alapján nem lenne ok örömre.
Egyrészt az Egyesült Államok elnöke vasárnap közölte: kivonja Indiát a legnagyobb és legrégebb óta működő amerikai kereskedelmi programból, a vámkedvezményeket biztosító általános preferencia-rendszerből (GSP). Pénteken pedig a statisztikai hivatal közölte: az első negyedéves GDP-növekedés csak 5,8 százalékos lett, messze elmaradva a piaci becslés és a kormányzat által megálmodott 6,5 százalékos ütemtől.
Az indiai piac azonban sokkal kevésbé van kitéve a kereskedelmi háborús fejleményeknek, mint a többi fejlődő és feltörekvő gazdaság.
India tavaly 53 milliárd dollár értékben adott el árut az Egyesült Államokba, míg az USA 33 milliárd dollár értékben szállított termékeket az országba. Az indiai nominális GDP az első negyedévben 2,6 ezermilliárd dolláros volt: az Amerikába irányuló export a nemzeti össztermék alig 1,9 százaléka, az import még kevesebb.
Elemzők szerint ilyen alacsony GDP-arányos számoknál Indiának nem kell különösebben aggódnia. Az Amundi emlékeztetett: a feltörekvő országok között India az egyik legkevésbé exportorientált, nincs szorosan bekötve a beszállítói láncokba. Az Erste elemzői szerint sem lesz nagyobb hatással gazdaságára a kereskedelmi szigorítás.
A teljes cikk a Világgazdaság keddi számában olvasható
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.